2015. október 12., hétfő

Deutsch-palota, Szeged

Nem egészen elegáns dolog a ház tervezését elválasztani a homlokzatétól, de kétségtelen, hogy jelentős épületek esetében is megtörtént és történik meg ez. A századforduló idején Lechner Ödön feladata egy, az építési hatóság által visszadobott házterv homlokzatának és lépcsőházának megtervezése volt. Akármennyire is szeretjük a szecessziót, nem mondhatjuk, hogy az a homlokzat-tömeg-alaprajz megbonthatatlan egységéről szólna, tehát ugyanolyan remekműve ez Lechnernek, mint bármelyik korabeli műve. Legfeljebb azt bánhatjuk, hogy nem jutott nagyobb szerep a tervezőnek a ház belsejében.
Az itt közölt fényképeket augusztusban készítettem - elnézést kérek a napsütésért! (Ez volt az első sorozat az "új" gépemmel, remélem még javulnak készségeim...)

Galéria
(Katt a képre)


Deutsch-haz Szeged 2015 augusztus



Műemlék törzsszáma: 2655/a
Védés ideje: Nincs már hozzáférésem ehhez az adathoz, de a törzsszám is jelzi, hogy korai védés, 1950-es évek.
Szemle időpontja:2015. augusztus
Cím: Szeged, Deák Ferenc u. 4.- Dózsa György u. 2.
Térkép/felülnézet:





Leírás: "Két utca közötti átmenő telken, zártsorú beépítésben álló, keretes beépítésű, magas földszintes + kétemeletes, alápincézett, nyeregtetős épület. Deák Ferenc utcai homlokzata kis kiülésű közép- és oldalrizalitokkal tagolt. Eklektikus vakolatarchitektúrája a földszinten kváderes kialakítású, félköríves nyílásokkal, a nyílások alatt kagylórátétekkel. Az emeletek nyílásai vízszintes záródásúak, az első emelet ablakai alatt baluszteres tükrökkel, a második emelet ablakai alatt köténydísszel, mindkét emeleten szemöldökdíszekkel. Félköríves, timpanonos lezárású bejárati kapuja a középrizatlitban nyílik. Dózsa György utcai homlokzata szecessziós vakolatarchitektúrájú, plasztikus, színes, mázas, virágmotívumos pirogránit elemekkel. Két függőleges falsávval, ál- oldalrizalitokkal tagolt homlokzatát íves vonalú pártázat zárja le. Az első emeleten, az oldalrizalitok középtengelyében, poligonális, fémszerkezetű zárterkély, amely a második emeletről erkélyként funkcionál. A homlokzat nyílásai vízszintes záródásúak, hullámos díszítésű kávákkal. A homlokzat középső részén félköríves bejárati ajtók, amelyek közül a két szélső egy-egy lépcsőházba vezet. Téglalap alaprajzú belső udvarát két szakaszra tagolja a Deák Ferenc utca felől benyúló főlépcsőház, valamint a Dózsa György utcai két kisebb melléklépcsőház. Udvari homlokzatai előtt a lépcsőházakból induló fémkorlátos függőfolyosó. A Deák Ferenc utcai szárny főlépcsőháza eklektikus, a Dózsa György utcáról megközelíthető két melléklépcsőház szecessziós kialakítású. A pince hevederek közötti szegmentdonga-, a többi szint sík lefedésű; nyílászárók, fémkorlátok és burkolatok túlnyomórészt 19. század vége. Deutsch Emil és Lipót építési vállalkozók megrendelésére épült 1900-1901 között (építész és kivitelező: Erdélyi Mihály építőmester; a Dózsa György utcai szárnyat és az ahhoz csatlakozó két lépcsőházat Lechner Ödön tervezte). Az épületben lakások az alagsorban különböző intézmények kaptak és kapnak helyet."
Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Haris Andrea.

A ház történetéről valamivel bővebb képet nyújt a Csongrád Megye Építészeti Emlékei c. gyűjtemény:
"A két utcára szóló palota építéséhez a terveket Erdélyi Mihály építőmester készítette, aki tulajdonosként is érdekelt volt az ingatlan ügyében. Az építtető Deutsch-testvérek, Emil és Lipót szintén építési vállalkozók voltak. A városi tanács műszaki osztálya által jóvá nem hagyott terveket „a Bástya utczai rész hiányzó homlokzat tervét pótlólag szintén beterjeszteni fogjuk” nyilatkozattal végül is elfogadtatták. Erdélyi Mihály mint a Milkó-palota kivitelezője jól ismerte annak tervezőjét, Lechner Ödönt, s őt kérte föl a jelenlegi Dózsa utcai homlokzat és a két lépcsőház áttervezésére. Az új, friss stílus, a szecesszió jegyében fogant rajzokat két hónappal később, még az építkezés megkezdése előtt bemutatták. A városi tiszti orvos levelének tanúsága szerint az éppen fölépült „palota nagy részét a pincehelyiségekkel együtt a vasúti leszámítoló hivatal bírja – a pincehelyiségek, ahol az irattár helyeztetett el, erősen nedvesek, levegője a hiányos szellőztetés miatt is dohos, ezáltal veszélyes az ott dolgozó alkalmazottak egészségére és munkaképességére. A fontos és pótolhatatlan iratok közvetlen a nedves falak melletti állványokon a falak egész hosszában és magasságában vannak, ily módon penészedni és a betűk halványodni fognak. Az alkalmazottaknak a penész porának belélegzése kárt okoz.” A vállalkozó nem tartotta magát kötelesnek a problémát megoldani, s a tanács is jogosnak tartotta a lakhatási engedély kiadását. 1912-ben a Deutsch-testvérek a Deák Ferenc utcai oldalon átalakításokat hajtottak végre új alaprajz létrehozásával, változatos méretű (kettő-hétszobás) lakásokkal, a vizes helyiségek áttelepítésével; ügyeltek rá, hogy az új válaszfalak alá kellő erősségű vasgerendák kerüljenek. 1924-ben törvényes köteles osztályrész megítélése iránt Wolf Miksa és neje ellen dr. Falta Marcellné pörrel élt. 1941-ben a Wolf-örökösök és Landenberg Mór szükségóvóhelyet létesítettek. 1954-ben a Finommechanikai Vállalat kultúrterem-átalakítást végzett. A hetvenes években és a nyolcvanas évek első felében a Bábszínháznak adott otthont; jelenleg a Megyei Sportigazgatóság működik benne."

Forrás: Csongrád Megye Építészeti Emlékei. Szeged, 2000. O. Csegezi Mónika. szerk.: Tóth Ferenc

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése