Szegedi Új zsinagóga

Majdnem egy éve, hogy nem dolgozom a műemlékvédelem kötelékeiben (ennek okait hagyjuk, nem ide tartozik), de elsőfokon volt kollégám megígérte és folyamatosan fejben is tartotta, hogy ha egyszer helyszíni szemlét tartanak a szegedi Új zsinagóga tetőterében, akkor magával visz (tekintettel arra, hogy egyeztetéseket folytattam az ügyben, a Hitközség más ügyeiben is eljártam és az épület is különösen érdekelt). Nos, ez az alkalom most jött el. Az itt látható képek nem alkalmasak arra, hogy az épületről egy átfogó képet kapjon a látogató, hanem kifejezetten olyan témákra fókuszál, melyek egy átlag szemlélő elől láthatatlanok maradnak. Ennek két oka van: az Új zsinagóga egy közkedvelt fotós téma, a világháló és tematikus albumok tömve vannak belső teréről és külsejéről készített képekkel, ezek nagy részével eleve felesleges vetekednem és egyébként is a padlásról lejövet merült le az aksim.
Kicsit ide tartozik, hogy tervezője, Baumhorn Lipót Wikipédia szócikkében az Önálló művek fejezetet bő egy éve alaposan átgyúrtam, kiegészítettem. Érdemes áttekinteni, szegediek, temesváriak felfedezhetik egyéb gyönyörű épületeit is, de az ország számos településén tervezett zsinagógákat. (Sajnos a cikkszöveg maga kissé plágiumgyanús...)
Galéria
(Katt a képre)

Uj_zsinagoga

Műemlék törzsszáma: 11306
Védés ideje: 2006
Szemle időpontja:2014. március 26.
Cím: Szeged, Gutenberg u. 13-15 - Jósika u. 6-10. - Hajnóczy u. 14.
Térkép/felülnézet:







View Larger Map

Leírás: "A telek közepén, kerttel körülvett, szabadon álló, centrális, görögkereszt formára szerkesztett, kupolával fedett épület. Ny-on előcsarnok, K-en az oltárfal mögött megnyújtott tér. A klinkertéglával burkolt homlokzatok gazdag historizáló kialakításúak. Barokkos kupolaformálás, gótikus, illetve mór stílusú nyíláskeretezések, kőrácsok, román és bizáncias oszlopfejezetek, szecessziós ívű ornamensek. A főbejárat Ny felől, hármas kapuzaton keresztül nyílik; a kapuzat felett előreugró, oszlopokkal tagolt, háromkarélyos nyílás, háromszögű orommal, felette háromkarélyos záródású kapcsolt ablak. Az ablakot közrefogó és a homlokzatot lezáró háromszögű oromfal vízszintes párkányokkal, törpeoszlopokkal, vakárkádsorral tagolt, csúcsán kőkeretbe foglalt Mózes tábla. A belsőben, a Ny-i oldalon, boltozott előcsarnok, kupolás és boltozatos belső tér, hátsó és oldalkarzatokkal. Szimbolikus jelentésű, gazdag növényi díszítésű, huszonnégy oszlopos kupoladob. K-en dúsan faragott márvány oltárfal, frigyszekrénnyel, baldachinos szerkezettel, előtte márvány tóraolvasó. Festett üvegablakok (Róth Miksa). Gazdag, fehér-kék-arany belső kifestés, faragott fa bútorzat, fém függőlámpák, műlakatos munkák (Fekete Pál, Fejős Ferenc, Kiss János). Épült 1900-1903 között (építész: Baumhorn Lipót; kivitelező: Szilágyi János, Schaár Ede, Stark Vilmos építőmesterek). Orgona: 1903 (Wegenstein Lipót), átépítve. A belső tér kiképzés Lőw Immánuel főrabbi útmutatása szerint készült. 1979–1980-ban felújítva. A zsinagóga körüli, kovácsoltvas kerítéssel övezett kert bibliai növényeit, egykor Löw Immánuel főrabbi válogatta és telepítette."

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Businé Benkhard Lilla leírása.

Csongrád - Nagyboldogasszony templom

Egyeztetés céljából látogattuk meg Csongrád főterén a templomot. Szerencsére az irodavezető és kollégámnak kellett ezen ténylegesen részt venniük, így én nyugodtan fényképezhettem. És még állvány is volt nálam... :)

Galéria
(Katt a képre)

Csongrad - Nagyboldogasszony templom

Műemlék törzsszáma: 2730
Védés ideje: 1958
Szemle időpontja:2011. november
Cím: Csongrád, Kossuth tér
Térkép/felülnézet:

View Larger Map

Leírás:Szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, homlokzati tornyos templom, a szentély felé kontyolt nyeregtetővel, a hajó két oldalának középtengelyében földszintes, kontyolt nyeregtetős kápolnákkal, a szentély két oldalához csatlakozó emeletes sekrestyével és keresztelő kápolnával. A tornyon vízszintes szemöldökű, kőkeretes félköríves bejárat, benne a gr. Károlyi család címere, a szemöldökpárkányon „istenszem” angyalokkal. A homlokzat két oldalán, félköríves fülkékben, Nepomuki Szent János és Páduai Szent Antal szobra. A főbejárat melletti ajtók közül a Ny-i a toronyba és a kórusba vezet, a másik elfalazott. A tűzkiáltó erkélyes, összetett sisakkal fedett torony íves volutákban végződő féloromfalakkal csatlakozik a hajóhoz. Csehsüveg boltozatos hajó, csehsüveg és cikkelyes negyedgömb boltozattal fedett szentély, a hajó bejárati oldalán, oszlopokon nyugvó karzat. Falképek: 1914-1915 (Lohr Ferenc, Tary Lajos). Berendezés: jellemzően 18. század vége; főoltár, 1791–1792, főoltárkép, 1917 (Tary Lajos); Szent Anna-oltárkép, 1867 (Körrey György); Nepomuki Szent János-oltárkép, 1892 (Müller); Fájdalmas Anya- és Szent Kereszt-oltárképek, 1910 (Piroska István). Orgona, 1910 (Rieger Ottó). Építtette a kegyúr gr. Károlyi-család 1762 és 1769 között. Tornya 1784-ben épült, amelyet 1886-ban átépítettek. A kórus 1910-ben épült. A második világháború után a belsőt kis mértékben átalakították.

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Keresztessy Csaba leírása

Megjegyzés/kiegészítés: A szentélyhez kapcsolódó keresztelő kápolna belső falfestményei (ezekről nem tesz említést a rövid leírás) közül külön kedvencem az angyali üdvözlet magyar tanyával...