Szeged - Wöber-palota

Idén lett száz éves Magyar Ede utolsó jelentős munkája*, melyet már a tervező tragikusan korai halála után fejeztek be. Nem műemlék az épület (helyi egyedi védelem alatt áll, ami a jelenlegi jogszabályi környezetben gyakorlati védelmet nem igazán jelent), azonban úgy érzem, hogy egy posztot mindenképpen megérdemel itt. Nem a híresek közé tartozik, nem egy Reök-palota vagy egy Ungár–Mayer-palota. Az egyébként kitűnő gyűjtemény, Csongrád Megye Építészeti Emlékei sem tartalmaz róla leírást. Mindezek ellenére egyre inkább válik ez a ház egyik személyes kedvencemé. Az épület egyik legérdekesebb kérdésfelvetése, hogy vajon hová fejlődött volna Magyar Ede építészete az elkövetkező évtizedekben, ha nem vet véget életének? Képes lett volna-e lépést tartani az idővel, mit és mennyit sajátított volna el a hamarosan beszűrődő modernizmus elveiből, ahogy arra ritka kivételként nagy mértékben képes volt az a Sebestyén Endre, aki éppen Magyar Ede tervezőirodájában kezdte munkásságát és alighanem ezen a házon is dolgozott.
Bakonyi Tibor így írja le az épületet:
„1912-ben is nagyszerű épületek fogalmazódtak meg benne. Egyre növekvő vívódásai közepette mintha csak az alkotás öröme tartaná benne a lelket. Fokozatosan szabadul a stílusok kötöttségei alól, és az új építészeti tisztultsága egyre karakteresebben jelenik meg munkáin. Közülük is kiemelkedik meglepően korszerű alaprajzi rendszerével, dísztelen, de igen festőien tagolt homlokzati megoldásával a szegedi Wöber-palota, a Kiss Ernő utca és a Lenin körút (ma: Tisza Lajos krt. –zoli79) sarkán (1912-1913). A háromemeletes, nyers téglával és mázas kerámiával burkolt, igen plasztikusan formált homlokzati ritmusát itt is az ívesen előreugró zárt erkélyes szobák és a gondosan elhelyezett erkélyek festői egyensúlya alkotja. A Reök-palotánál már megcsodált kitűnő ritmusérzéke – amellyel a legbonyolultabb homlokzatain is egyensúlyt tud alkotni – mutatkozik meg e művén is. Az épület összképét ismét egy remek torony formálja egyénivé és városképileg is hangsúlyos elemmé. Egyenes vonalú, dísztelen faportáljai az egész épület puritán egyszerűségét hangsúlyozzák, segítve az emeleti szintek plasztikus megjelenését.”
(Bakonyi Tibor: Magyar Ede, Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat, Budapest, 1989. 18-19. o.)

*1914-ben készült el utolsó háza a szegedi Szent György téren.

Galéria
(Katt a képre)

Wober-palota

Végezetül pedig egy kis mentegetőzés: a fényképek javarészét még 2008. tavaszán készítettem analóg gépemmel és az itt látható képek a matt papírra nyomtatott fotók alacsony felbontású szkenjei. Sajnos a lépcsőházi korlátról ez az egy kép készült és a napokban, amikor arra jártam, már nem tudtam volna bejutni a lépcsőházba csöngetés nélkül. (A tömb többi házával közös belső udvara egyébként látogatható.)

Cím: Szeged, Kiss Ernő u. 5. - Tisza Lajos krt.32. (3926 hrsz)
Térkép/felülnézet:


View Larger Map

Szeged-Szőreg - Alexandriai szt. Katalin templom (tetőtér)

Egy levél megírásában mélyültem el, amikor Muka István faanyagvédelmi szakértő felhívott azzal, hogy éppen Szőregen van és ugyan ugorjak már ki és nézzem meg a templom tetőszerkezetét - még kb. másfél órát lesz a városban. Ilyen szíves invitálásnak nem állhattam ellent és kitekertem - a padlásteret (és szakértőket akcióban) úgyis ritkán láthatom.

Galéria
(Katt a képre)

Szeged-Szőreg - Alexandrai szent Katalin templom

Műemlék törzsszáma: 2767
Védés ideje: 1958
Szemle időpontja:2012. április 5.
Cím: Szeged (Szőreg), Templom tér
Térkép/felülnézet:








Leírás: Szabadon álló, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású, homlokzati tornyos templom, a hajó és a szentély felé kontyolt nyeregtetővel, a szentély D-i oldalához csatlakozó sekrestyével. A főhomlokzaton sávozott kis kiülésű középrizalit, benne vízszintes záródású bejárati kapuval. A gúlasisakkal fedett torony féloromfalakkal csatlakozik a hajóhoz. A toronytest lizénákkal tagolt, nyílásai félkörívesek. Az oldalhomlokzatok tagolatlanok, szegmentíves nyílásokkal. Csehsüveg boltozatos hajó, fiókos dongával fedett szentély, a hajó bejárati oldalán háromnyílású, falazott karzat. Festett üvegablakok: 1960 (Mohai Üvegstúdió). Berendezés: klasszicista főoltár, 1816 (Szovánitsek Vencel), oltárkép, 1816 (Schwarz József); padok, 1816 (Joó János). Orgona: 19. század közepe (Kovács János?). Épült 1811–1816 között (építész: Vedres István).

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Réti Mária leírása.

Megjegyzés/kiegészítés: A boltozatok és boltövek megerősítésére néhány hónapja adtunk ki építési engedélyt. A fotókon látható a boltozatok fölső felületén az újabb felbeton. A templom jelenleg aluminium lemezzel fedett, ami nem a legszerencsésebb. Valószínűleg egy melegebb nyári napon nemilyen ráérősen nézelődtünk volna. A tetőszerkezet valószínűleg nem építéskori, hanem 19 sz. végéről származhat vagy még későbbi, azonban a tetőszerkezet leégéséről vagy más hasonló esetről nem tesz említést a fenti leírás vagy Csongrád megye építészeti emlékei c. kézikönyv.

Csongrád - Nagyboldogasszony templom

Egyeztetés céljából látogattuk meg Csongrád főterén a templomot. Szerencsére az irodavezető és kollégámnak kellett ezen ténylegesen részt venniük, így én nyugodtan fényképezhettem. És még állvány is volt nálam... :)

Galéria
(Katt a képre)

Csongrad - Nagyboldogasszony templom

Műemlék törzsszáma: 2730
Védés ideje: 1958
Szemle időpontja:2011. november
Cím: Csongrád, Kossuth tér
Térkép/felülnézet:

View Larger Map

Leírás:Szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, homlokzati tornyos templom, a szentély felé kontyolt nyeregtetővel, a hajó két oldalának középtengelyében földszintes, kontyolt nyeregtetős kápolnákkal, a szentély két oldalához csatlakozó emeletes sekrestyével és keresztelő kápolnával. A tornyon vízszintes szemöldökű, kőkeretes félköríves bejárat, benne a gr. Károlyi család címere, a szemöldökpárkányon „istenszem” angyalokkal. A homlokzat két oldalán, félköríves fülkékben, Nepomuki Szent János és Páduai Szent Antal szobra. A főbejárat melletti ajtók közül a Ny-i a toronyba és a kórusba vezet, a másik elfalazott. A tűzkiáltó erkélyes, összetett sisakkal fedett torony íves volutákban végződő féloromfalakkal csatlakozik a hajóhoz. Csehsüveg boltozatos hajó, csehsüveg és cikkelyes negyedgömb boltozattal fedett szentély, a hajó bejárati oldalán, oszlopokon nyugvó karzat. Falképek: 1914-1915 (Lohr Ferenc, Tary Lajos). Berendezés: jellemzően 18. század vége; főoltár, 1791–1792, főoltárkép, 1917 (Tary Lajos); Szent Anna-oltárkép, 1867 (Körrey György); Nepomuki Szent János-oltárkép, 1892 (Müller); Fájdalmas Anya- és Szent Kereszt-oltárképek, 1910 (Piroska István). Orgona, 1910 (Rieger Ottó). Építtette a kegyúr gr. Károlyi-család 1762 és 1769 között. Tornya 1784-ben épült, amelyet 1886-ban átépítettek. A kórus 1910-ben épült. A második világháború után a belsőt kis mértékben átalakították.

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Keresztessy Csaba leírása

Megjegyzés/kiegészítés: A szentélyhez kapcsolódó keresztelő kápolna belső falfestményei (ezekről nem tesz említést a rövid leírás) közül külön kedvencem az angyali üdvözlet magyar tanyával...

Aigner Nándor-ház

Galéria
(Katt a képre)

Szeged, Aigner Nándor ház

Műemlék törzsszáma:11100
Védés ideje:2005
Szemle időpontja:2011. október
Cím: Szeged, Széchenyi tér 3.
Térkép/felülnézet:


View Larger Map


Leírás:Zártsorú beépítésben álló, keretes beépítésű, egyemeletes, alápincézett, nyeregtetős lakóépület. Utcai homlokzatán magas attikával lezárt középrizalit, bábos mellvéddel aedikulás padlásablakkal, mögötte csonka kúp alakú, bádogozott lefedéssel. A középrizalitban, félköríves záradékú kapunyílás, felette konzolokkal alátámasztott, bábos korlátos erkély. A földszinti homlokzatot műkőborítás fedi, benne vízszintes záradékú üzletportálok. Az emelet kváderezett, a középrizalizot négy falpillér tagolja, köztük íves fülkékben vízszintes záradékú, timpanonnal lezárt nyílások, a timpanonon figurális díszítéssel, a kötényben bábos díszítéssel. A többi emeleti ablak hasonló kialakítású, figurális díszítés nélkül. Udvarának földszintjén újabb, vasvázas és üveg-szerkezetű íves lefedés, a homlokzat előtt kovácsoltvas korlátos függőfolyosó. A félköríves dongával fedett kapualjat pilaszterekre támaszkodó, festett hevederívek tagolják. Ebből nyíló félkör alakú lépcsőházban félkörös nyílású falfülkék, az emeleti részen a festett oszlopokkal körülvett fülkékben kagylómotívummal, Hermész-falképpel. A korlát öntöttvasból, a lépcsőfokok mészkőből készültek. Építtette Aigner Nándor fűszerkereskedő és felesége Pfann Mária 1883–1884-ben (építész: Jiraszek Nándor és Lechner; kivitelező: Jiraszek Nándor és Krausz Lipót). Az udvari emeletes szárny 1884-ben épült (építész: Hoffer Károly).

Megjegyzés/kiegészítés:Teljes homlokzatról készített fotókat még tervezek kirakni, amint lehullottak a platánfa levelek. 2005-ös felújítása előtt erősen leromlott állapotú volt, belső díszítő falfestései nyomokban látszódtak. Belső tereiben iroda működik, így a nagyközönség számára azok nehezebben tekinthetőek meg. A földszinti egyenes záródású portálok utólagos, 1910-es évekbeli átalakítás eredménye, akkori funkciója bank volt, melynek felirata egészen néhány évvel ezelőttig látszódott.

Körösladány - Wenckheim-Merán-kastély

Leírás: "Volt Wenckheim-Merán-kastély, copf, épült 1805-ben Czigler Antal tervei szerint. A földszintes épület főhomlokzata 3+1+3+kapu 14+3+1 tengelyes, belsejében biedermeyer intarziás ajtókeretek. A kastély parkja közterület, benne labirintus. További barokházak: intézői lak, sörház, vendégfogadó. A parkban áll a klasszicista r. k. templom." (Ikafalvi Diénes Virág (szerk.): Magyarország Műemlékjegyzéke, 1990., Országos Műemléki Felügyelőség. Budapest, 1990. I. kötet, 301. o.)
Műemlék törzsszáma: 836
Védés ideje: 1953, 1958
Szemle időpontja: 2011. szeptember 15.
Cím: Körösladány, Wenckheim Béla u.  5.
Térkép:




View Larger Map

Megjegyzés/kiegészítés: az épület jelenlegi rendeltetése általános iskola, ehhez kapcsolódik a hatvanas évek végén(?) épített volt gimnáziumi épület, mely szintén az általános iskola része ma. A kastély hátsó homlokzata előtt futott valaha a Sebes-Körös. A meder helyét jelzi ma a parkosított futball pálya. A felújítás során az egyik erre néző helyiségben díszítőfestéket találtak, melyet helyreállítottak (ld. fényképek). Ez a helyiség eredetileg fedett-nyitott terasz volt, kilátással a Sebes-Körösre. Az épületet a közelmúltban újították föl és építettek telkén újabb épületet, illetve bővítették az újabb iskolaépületet.

Galéria
(Katt a képre)

Körösladány, Wenckheim-Merán kastély