2021. szeptember 9., csütörtök

Rónay-sírkert, Kiszombor (helyreállítás előtt)

2016. novemberében kaptam invitálást a Rónay-sírkert tervezői csapatába. A helyreállítás végül el is készült, legnagyobbrészt a terveknek megfelelően. Itt igyekszem részletesen bemutatni a munkálatok megkezdése előtti állapotot. Tekintve, hogy egy épületegyttesről van szó, a képeket szétszedtem 4+1 csoportra: A sírkertet, stációt, kerítést, épületek egymáshoz való viszonyát bemutató képek; a három kripta/kápolna saját képei. +1 pedig a koporsók képeit tartalmazzák majd - ezt egy későbbi alkalommal tervezem megosztani.
A hivatalos műemléki nyilvántartás az alábbi tételeket tartalmazza: Rónay-sírkert (17643) Kálvária kápolna maradványai (18519) Rónay-sírkápolna (18517) - mi leginkább a Rónay Jenő-kápolna elnevezést alkalmaztuk Borzeczky-kripta (18518), mi a Borzecki írásmódot alkalmaztuk Keresztút stációk (18520)

Galériák
(Katt a képre)
Rónay-sírkert épületegyüttes és kert (galéria)


Kálvária-kápolna, helyreállítás előtt (galéria)


Rónay Jenő-sírkápolna, helyreállítás előtt (galéria)


Borzecki-kripta, helyreállítás előtt (galéria)


Műemlék törzsszáma: 11500
Védés ideje: 2011.
Szemle időpontja:2016. december - 2020. szeptember
Cím: Kiszombor, Óbébai u. 56.
Térkép/felülnézet:


Leírás: Ideiglenes védését követően a Rónay sírkert épületegyüttes országosan védett műemlék lett 2011-ben.
Kálvária kápolna: A sírkert legkorábbi építménye a kiszombori római katolikus Plébánián fellelhető „Historia domus” feljegyzése szerint 1873-ban épült, az akkori kornak megfelelő romantikus stílusjegyeket is hordozó historizáló stílusban. A kápolnát a több szakaszban is bővítették: keleti irányban kriptával (1928 után), nyugati irányban tetőre felvezető lépcsősorral. Feltehetőleg ekkor került a járható tetőzet kiépítésre, a három beton szerkezetű kálvária-kereszttel. Erre az időszakra tehető az épületet körbeölelő, a 18-19. században a kálváriákra jellemző, Krisztus szenvedéstörténetét megjelenítő, 14 elemből álló falazott szerkezetű stációk megépítése is.
Rónay sírkápolna: A centrális elrendezésű, 20 sírhelyet magába foglaló sírkápolnát a zombori Tornyos kastély birtokosa, Rónay Jenő építtette a családja számára az 1902-06 közötti időszakban, historizáló -neoromán stílusban.
Borzeczky-kripta: A Rónay család oldalági rokonsága építtette az 1930-as években. Tömegalakítása modern, egyes részletei art-deco stílusban fogantak. Sipos György - Szabó Zoltán Ádám

2021. február 22., hétfő

Brauswetter-villa, Horgos

Határzár miatt Horgos felé kellett kerülnünk a zentai látogatáshoz. Odafelé menet kialkudtam a gyerekektől a Kamaráserdő beiktatását. Nem akartam túl sokáig feszíteni a húrt, így csak a Brauswetter-villa, vagy közkeletű nevén, az Órás-villa megtekintését pipálhattam ki, pedig annak elenére, hogy már száz éve országhatárt rajzoltak az üdülőterület és az azt éltető, legközelebbi nagyváros, Szeged közé, még így is fennmaradt néhány nagyvad. Remélem, hogy ezekre is hamarosan sort keríthetek. Az épület építészeti értékein túlmenően ki kell emelni Szeged helytörténeti vonatkozásait, a megrendelő Brauswetter Ottó és tervező Magyar Ede révén, valamint a Bartók-szálat.


Galéria
(Katt a képre)
Szemle időpontja:2021. február 20.
Cím: Horgos (Horgoš), Szegedi út (Segdinski put), Szerbia (pontos házszám nem áll rendelkezésemre)
Térkép/felülnézet:


Leírás: "A Brauswetter-féle – vagy népszerű nevén órás villa – a Horgost átszelő Szegedi út mentén áll. A karcsú óratornyáról már messziről felismerhető épület az egykori Kamaráserdő üdülőtelep pompás villáinak egyik fennmaradt példánya.
Brauswetter János szegedi órásmester volt, aki Svájc legjobb óragyáraiban tanulta ki a mesterséget, s ezután 1847-ben saját műhelyt nyitott Szegeden. Fia, Ottó követte őt a mesterségben. A Brauswetterek műhelyéből azonban nemcsak órák, hanem precíziós lőfegyverek is kikerültek. A Szegedi Napló például 1890-ben Brauswetter Ottó saját találmányú automata vadászfegyveréről adott hírt, mely a nemzetközi szakmai körök érdeklődését is felkeltette. A krónikák szerint Szegeden elsőként neki volt autója (1904-ben). Az újdonságokra fogékony mesteremberhez, feltalálóhoz igencsak illett különleges kamarási villája, mely kellemes üdülőhelyül szolgált, egyszersmind cégérként hirdette gazdájának mesterségbeli tudását. Az úgynevezett svájci stílusú villának a sok faanyag, a kisebb-nagyobb tornácok, az összetett alaprajz és tetőzet ad romantikus hangulatot. Valaha szép szőlőskert terült el körülötte.
Kamaráserdő sok neves személyiséget vonzott. Majorsága és villája volt itt Reök Iván folyammérnöknek, hol többször vendégül látta unokabátyját, Munkácsy Mihályt. Egy másik festőnek, Nyilassy Sándornak pedig állandó műterme volt itt. 1906 augusztusában az ifjú Bartók Béla Horgosra érkezett népdalokat gyűjteni. Ottléte alatt a Baranyai család látta vendégül kamarási villájában, kikkel édesanyja közeli barátságot ápolt. Ekkor fordult meg Bartók a Brauswetter-villában is, ahol felkeltette az érdeklődését egy, a környező szőlőből odahallatszó, szép hangon felcsendülő dallam. A dalt a szőlőben dolgozó, 18 éves Szaniszló Matild énekelte, akit a népzenekutató másnap is felkeresett, s több népdalt lejegyzett tőle.
Kamaráserdő virágzásának a Trianonnal életbe lépett új határok vetettek véget. A szegediek többé nem jöhettek ide nyaralni, így villáik elhagyására kényszerültek. Sok villa mára eltűnt, vagy a felismerhetetlenségig átalakították. A Brauswetter-villa a szerencsésebbek közé tartozik: tulajdonosa, ha lassan is, de folyamatosan újítgatja, nem feledkezve meg az épülethez kötődő jeles személyekről, kiknek nevét emléktábla hirdeti."

Forrás: Banatur - Alvó kastélyok mesevilága. Banatur projekt - Vidéki turizmusfejlesztés a Bánságban. Magyarkanizsa község 2016. Szakmunkatársak: dr. Bodó Barna, Nádi Karolina, Vázsonyi Csilla
A szöveg elolvasható a Tisatur honlapján is


Kiegészítések, megjegyzések: Ahogyan az előző bejegyzésemben szereplő Magyar Ede épületről is megjegyeztem, erről is elmondható, hogy nagyon kevés forrás áll rendelkezésre. Magyar Ede kamaráserdei nyaralói leginkább felsorolásszerűen szerepelnek olyan munkákban, mint Bakonyi Tibor: Magyar Ede, Duranci Béla: A vajdasági építészeti szecesszió. Hozzáteszem, hogy még bőven lehetségesek olyan forrásmunkák, melyek az anyaországbeli magyarok számára jószerint ismeretlenek.
Az épület pontos idejéről csak a tábla tájékoztatott engem. Elsőre nem is hittem neki, hiszen 1890-ben Magyar Ede csak 13 éves volt, tehát ha az évtized besorolás igaz, akkor annak utolsó éveiben lehetséges. Ez viszont már nagyon is valószínű, hiszen 1902-es képeslapokon már szerepel a villa, tornácára életerősen felfutó szölővel. Építés ideje így 1898-1901 között lehetett. Ezzel együtt is legelső ismert munkájáról lehet szó, hiszen a Szeged, Tisza Lajos krt. alatti Goldschmidt-ház (nem a Bartók téri Goldschmidt-palota!) 1900-1901-ben épült. Akárhogyan is, ez a munka is valószínűleg pártfogoltja, Ádok Istvánnal közösen készült. Ádok egyébként Szegeden jónevű építő- és ácsmester volt, talán innen is származhattak a míves famunkák. Az építés idejével függ össze a stílustörténeti besorolás is, hiszen mind az építés ideje, mind a fennmaradt épület vizsgálata elveti a szecessziós besorolást és sokkal inkább sorolja a késő-eklektikus kategóriába, ahogyan Magyar első munkái is ide sorolhatóak. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy nagyon szabadon bánik a történeti építészeti formákkal, ami egyfelől kortünet, másfelől az izgága fiatal építész kísérletezőkedvének is tulajdonítható.
Végül ki kell térni a Szaniszló Matild által énekelt népdalra is! Itt található Bartók Béla eredeti feljegyzése. Szerettem volna a dalt is belinkelni, de az a helyzet, hogy sehol nem találtam róla felvételt. Ugyanakkor az első versszak szövegében és dallamban is hasonló Látod édesanyám rendkívül népszerűvé vált az elmúlt század során. További olvasnivalók és linkek:
A kamaráserdő történetét részletesen feldolgozza Horgos honlapja.
A rendezvényteremként is működő villa honlapja. .

2018. március 6., kedd

Dr. Rottmann-ház, Zenta

Néhány hónapja egy zentai látogatás során célzottan fölkerestem további két Magyar Ede által tervezett házat, sajnos a dús falombok és erős napfény miatt az elkészült fényképek nem igazán alkalmasak az épületek bemutatására, így a hétvégi látogatás során megismételtem a fotózást. Ahhoz képest, hogy Magyar Ede leginkább szegeden alkotott, szinte kirívónak számít, hogy a vajdasági Zenta három általa tervezett épülettel is rendelkezik, ráadásul mindhárom egészen eltérő megfogalmazású. A legismertebbet (Royal szálló) néhány éve már posztoltam, most pedig következzen a Lajta Béla-tervezte Szlávnity-házzal szemközti dr. Rottmann Árpád ügyvéd lakóháza!

Ottjártamkor éppen szombati sakkfoglalkozás zajlott, így az épületbe bejuthattam, azonban az udvar felőli kapu be volt zárva, a hátsó homlokzatot nem láthattam. Sajnos, elég rossz állapotban van a ház, a hetvenes évekre saccolt, a lambéria jegyében zajlott belső átalakítás/felújítás is hagyna némi kívánnivalót, de legalább áll és a külső is mentes az aktív emberi pusztítástól. Azaz ebből egy gyönyörű házat lehetne varázsolni, még a jelenlegi funkció megtartása (városi/községi sportközpont) mellett is. Minden ott van, amiből ezt helyre lehetne állítani. "Csak" pénz és akarat kérdése. De leginkább pénz...

Galéria
(Katt a képre)
Szemle időpontja:2018. március 2.
Cím: Zenta (Senta), 24400, Ađanska 7, Szerbia (régen: Lenin utca 5., azelőtt Kossuth utca)
Térkép/felülnézet:


Leírás: "A kisebb palotának is beillő Kossuth utcai épületet 1909/10-ben a Renkó fivérek építették dr. Rottmann Árpád ügyvéd számára. A pompás ház már az első világháború elején gazdát cserélt. Új tulajdonosa szintén ügyvéd, a moholi dr. Milivoj Lolin lett. Az 1921 és 1941 között városi és királyi közjegyzői tisztet betöltő Lolin 1953-ig volt háztulajdonos, ettől kezdve lett az épület a Néphadsereg otthona.
Tervezője minden valószínűség szerint Magyar Ede, hisz a szegedi építész Royal Szállója és e ház között felettébb nagy a hasonlóság. A megszólalásig egyforma sátortető például mindkét épületnél a főbejárat, illetve főépület felett helyezkedik el. De az azonos jellegű ablakkeret-díszítések, a faltükrök kezelése és az attikákon végigfutó girlandok, az épületszobrászati motívumok megegyezése is arra utal, hogy a két épületet egyazon építész álmodta meg.
Az emeletes épület két földszintes szárnyrésszel lép ki az utcára, mintegy továbbfejlesztve a Lajta-féle megoldást, amit a Tűzoltólaktanyánál alkalmazott. Az emeletes épületrész tömege így visszahúzódván, egy kisebbfajta előkerten át kommunikál az utcával - melynek vonalán mégsem érezhetünk törést, ami kifinomult érzésre vall. A két utcai annexot egyszerű, de ízléses vasrácskerítés köti össze. A kertbe behúzott részen egy félköríves üvegezett erkélyt találunk, mely az épület legreprezentatívabb helyiségét takarta.
Az egész épület, mely a szecesszió geometrizáló jegyét viseli, kiegyensúlyozott felépítésében aszimmetrikus, méltóságteljes, a Royal Szálló architektúráját idézi. Az ügyvédek utcájának nevezett Kossuth utca egyik legszebb épülete. Megjegyzés: 1973-ban egy tűzeset alkalmával az originális Eternit tetőfedés megsemmisült. A kert betonnal való beöntése is ekkor történt meg." Forrás: Valkay Zoltán: Zenta építészete. Fórum könyvkiadó, Újvidék. 2002. 244-246. o.

Kiegészítések, megjegyzések: A magyarországi Magyar Ede források jószerivel nem ismerik, tárgyalják ezt az épületet. Hozzáteszem, az építész munkásságát bemutató monográfia még jóval Valkay Zoltán fent idézett könyve előtt jelent meg, a szecessziós építészettörténeti kutatások hajnalán. Izgalmas volna több bizonyítékot találni arra, hogy a házat valóban Magyar Ede tervezte.

További olvasnivaló az épület közelmúltjáról a Magyar Szó archívumában.

2017. október 10., kedd

Újvidéki Takarékpénztár

Vasárnap egy gyors Zenta-Belgrád-Újvidék-Zenta-Szeged utat tettünk meg, így túl sok év után ismét volt alkalmunk sétálni röviden Újvidék belvárosában. Nem terveztem, de ha már ott jártunk, akkor körbefotóztam két Baumhorn Lipót épületet, melyek közül egyet mutatok be most. Ismét kakukktojás tehát: nem magyarországi Dél-Alföldi műemléket láthatunk most. Már szabadkoztam a témában korábban, ugyanazok elmondhatóak most is, mint a zentai Royal szálló kapcsán; inkább átírom a blog leírását, hogy ne kelljen többet. Tanulságok, feljegyzések magamnak: mindenképpen érdemes újralátogatni az épületet fotóállvánnyal és több idővel felvértezve, és valahogy bekéredzkedni a folyosókra.

Galéria
(Katt a képre)
Szemle időpontja:2017. október
Cím: Újvidék (Novi Sad), 21000, Trg slobode 7, Szerbia
Térkép/felülnézet:





Leírás: Az alábbi leírást a Gerle János által szerkesztett Alföldi szecesszióból (Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. Debrecen. 2008) idézem. Az egyes épületleírások szerzőit csak összesítve nevesítik, én Demeter Gábort sejtem a vajdaságiaknál, így ennél a leírásnál is. "Főhomlokzatával Újvidék főterére néz a szecesszió stílusjegyeit hordozó kétemeletes saroképület. Baumhorn Lipót tervezte a zsinagógával párhuzamosan. Az épületnek a klasszikus formák használata, a szimmetria, hatalmas, több szintet átfogó oszlopok, szintenként változó kialakítású ablaknyílások kölcsönöznek középülethez illő tekintélyt. A főpárkány feletti timpanont, az ablakmellvédeket, a baloldalra húzott főbejáratot, a lizénákat gazdagon borítják a Baumhorn építészetére jellemző stukkódíszek: indázó fonatok, növényi motívumokból stilizált, a historizmus és szecesszió határterületén mozgó felületkitöltő mintázatok. A magas manzárdtető gerincén végigfutó szecessziós csipke, a klasszikus építészeti tagozatok új formákkal történő kialakítása az épületet inkább a szecesszióhoz kötik."

Kiegészítések, megjegyzések: Érdemes megfigyelni a sokszor visszatérő méhkaptár motívumát, ami a szimbolizmussal kacsingató szecesszió egyik motívuma (ld. még: Reiss Zoltán által tervezett Kaszinó és Takarékpénztár Magyarkanizsán, 1907-08). Baumhorn Lipót pár évvel korábban Szegedre is tervezett hasonló léptékű takarékpénztárat, ahol ez a motívum szintén megjelenik, amellett, hogy ott a funkcióra a középrizalit orommezejének betakarítást bemutató plasztikája is utal. Baumhorn Lipót munkái legfőképpen zsinagógái révén szinte az akkori Magyarország egészét lefedték, ám világi épületei - néhány fővárosi példától eltekintve - leginkább a Temesvár-Szeged-Újvidék háromszögben helyezkednek el, így kiemelt fontosságú szecessziós építésze a régiónak.

2015. október 12., hétfő

Deutsch-palota, Szeged

Nem egészen elegáns dolog a ház tervezését elválasztani a homlokzatétól, de kétségtelen, hogy jelentős épületek esetében is megtörtént és történik meg ez. A századforduló idején Lechner Ödön feladata egy, az építési hatóság által visszadobott házterv homlokzatának és lépcsőházának megtervezése volt. Akármennyire is szeretjük a szecessziót, nem mondhatjuk, hogy az a homlokzat-tömeg-alaprajz megbonthatatlan egységéről szólna, tehát ugyanolyan remekműve ez Lechnernek, mint bármelyik korabeli műve. Legfeljebb azt bánhatjuk, hogy nem jutott nagyobb szerep a tervezőnek a ház belsejében.
Az itt közölt fényképeket augusztusban készítettem - elnézést kérek a napsütésért! (Ez volt az első sorozat az "új" gépemmel, remélem még javulnak készségeim...)

Galéria
(Katt a képre)


Deutsch-haz Szeged 2015 augusztus



Műemlék törzsszáma: 2655/a
Védés ideje: Nincs már hozzáférésem ehhez az adathoz, de a törzsszám is jelzi, hogy korai védés, 1950-es évek.
Szemle időpontja:2015. augusztus
Cím: Szeged, Deák Ferenc u. 4.- Dózsa György u. 2.
Térkép/felülnézet:





Leírás: "Két utca közötti átmenő telken, zártsorú beépítésben álló, keretes beépítésű, magas földszintes + kétemeletes, alápincézett, nyeregtetős épület. Deák Ferenc utcai homlokzata kis kiülésű közép- és oldalrizalitokkal tagolt. Eklektikus vakolatarchitektúrája a földszinten kváderes kialakítású, félköríves nyílásokkal, a nyílások alatt kagylórátétekkel. Az emeletek nyílásai vízszintes záródásúak, az első emelet ablakai alatt baluszteres tükrökkel, a második emelet ablakai alatt köténydísszel, mindkét emeleten szemöldökdíszekkel. Félköríves, timpanonos lezárású bejárati kapuja a középrizatlitban nyílik. Dózsa György utcai homlokzata szecessziós vakolatarchitektúrájú, plasztikus, színes, mázas, virágmotívumos pirogránit elemekkel. Két függőleges falsávval, ál- oldalrizalitokkal tagolt homlokzatát íves vonalú pártázat zárja le. Az első emeleten, az oldalrizalitok középtengelyében, poligonális, fémszerkezetű zárterkély, amely a második emeletről erkélyként funkcionál. A homlokzat nyílásai vízszintes záródásúak, hullámos díszítésű kávákkal. A homlokzat középső részén félköríves bejárati ajtók, amelyek közül a két szélső egy-egy lépcsőházba vezet. Téglalap alaprajzú belső udvarát két szakaszra tagolja a Deák Ferenc utca felől benyúló főlépcsőház, valamint a Dózsa György utcai két kisebb melléklépcsőház. Udvari homlokzatai előtt a lépcsőházakból induló fémkorlátos függőfolyosó. A Deák Ferenc utcai szárny főlépcsőháza eklektikus, a Dózsa György utcáról megközelíthető két melléklépcsőház szecessziós kialakítású. A pince hevederek közötti szegmentdonga-, a többi szint sík lefedésű; nyílászárók, fémkorlátok és burkolatok túlnyomórészt 19. század vége. Deutsch Emil és Lipót építési vállalkozók megrendelésére épült 1900-1901 között (építész és kivitelező: Erdélyi Mihály építőmester; a Dózsa György utcai szárnyat és az ahhoz csatlakozó két lépcsőházat Lechner Ödön tervezte). Az épületben lakások az alagsorban különböző intézmények kaptak és kapnak helyet."
Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Haris Andrea.

A ház történetéről valamivel bővebb képet nyújt a Csongrád Megye Építészeti Emlékei c. gyűjtemény:
"A két utcára szóló palota építéséhez a terveket Erdélyi Mihály építőmester készítette, aki tulajdonosként is érdekelt volt az ingatlan ügyében. Az építtető Deutsch-testvérek, Emil és Lipót szintén építési vállalkozók voltak. A városi tanács műszaki osztálya által jóvá nem hagyott terveket „a Bástya utczai rész hiányzó homlokzat tervét pótlólag szintén beterjeszteni fogjuk” nyilatkozattal végül is elfogadtatták. Erdélyi Mihály mint a Milkó-palota kivitelezője jól ismerte annak tervezőjét, Lechner Ödönt, s őt kérte föl a jelenlegi Dózsa utcai homlokzat és a két lépcsőház áttervezésére. Az új, friss stílus, a szecesszió jegyében fogant rajzokat két hónappal később, még az építkezés megkezdése előtt bemutatták. A városi tiszti orvos levelének tanúsága szerint az éppen fölépült „palota nagy részét a pincehelyiségekkel együtt a vasúti leszámítoló hivatal bírja – a pincehelyiségek, ahol az irattár helyeztetett el, erősen nedvesek, levegője a hiányos szellőztetés miatt is dohos, ezáltal veszélyes az ott dolgozó alkalmazottak egészségére és munkaképességére. A fontos és pótolhatatlan iratok közvetlen a nedves falak melletti állványokon a falak egész hosszában és magasságában vannak, ily módon penészedni és a betűk halványodni fognak. Az alkalmazottaknak a penész porának belélegzése kárt okoz.” A vállalkozó nem tartotta magát kötelesnek a problémát megoldani, s a tanács is jogosnak tartotta a lakhatási engedély kiadását. 1912-ben a Deutsch-testvérek a Deák Ferenc utcai oldalon átalakításokat hajtottak végre új alaprajz létrehozásával, változatos méretű (kettő-hétszobás) lakásokkal, a vizes helyiségek áttelepítésével; ügyeltek rá, hogy az új válaszfalak alá kellő erősségű vasgerendák kerüljenek. 1924-ben törvényes köteles osztályrész megítélése iránt Wolf Miksa és neje ellen dr. Falta Marcellné pörrel élt. 1941-ben a Wolf-örökösök és Landenberg Mór szükségóvóhelyet létesítettek. 1954-ben a Finommechanikai Vállalat kultúrterem-átalakítást végzett. A hetvenes években és a nyolcvanas évek első felében a Bábszínháznak adott otthont; jelenleg a Megyei Sportigazgatóság működik benne."

Forrás: Csongrád Megye Építészeti Emlékei. Szeged, 2000. O. Csegezi Mónika. szerk.: Tóth Ferenc

2015. február 10., kedd

Raichl-palota - Szeged

Kettő Raichl-palota létezik, az első Szabadkán, a második pedig Szegeden épült. A szegedi épület az egyetem tulajdonában áll és a szomszédos épületekkel kiegészülve ott működteti Ságvári Endre gyakorló gimnáziumát (építészetileg sajnos nem a legátgondoltabb módon). A néhány évvel ezelőtti tetőtérbeépítés kapcsán sikerült elérnünk, hogy az egyik eltűnt padlásablakot rekonstruálják. Mintaként egy régi képeslap és a szabadkai Raichl-palota ablaka szolgált. Sajnos csak egy épült vissza, de az legalább eredeti Zsolnay darab. Kisebb-nagyobb kárpótlás a fölbukkanó tetősíki ablakokért cserébe. (A Szentháromság utcán láthatóak korábbi darabok, még a 2006-os védést megelőzően kerültek oda.)
Galéria
(Katt a képre)






Raichl-palota 2011-2014


Műemlék törzsszáma: 11307
Védés ideje: 2006
Szemle időpontja:2011. december, 2014. szeptember
Cím: Szeged, Szentháromság utca 2. - Aradi vértanuk tere
Térkép/felülnézet:








Leírás: "Zártsorú beépítésben álló, megközelítőleg U alaprajzú, kétemeletes, alápincézett, nyeregtetős, oldalszárnyain félnyeregtetős saroképület. Sarkán egy szinttel magasabb, kupolával lezárt, toronyjellegű rizalit. A rizaliton zárterkélyek, erkélyek. A Szentháromság utcai homlokzatán oromfallal lezárt középrizalit, a Bécsi körút felé oromfallal lezárt sarokrizalit. A homlokzatokon gazdag, rovátkolt szecessziós vakolatarchitektúra, az oromfalakon, a köténydíszeknél, a párkányoknál mázas kerámiadíszítéssel, az erkélyeknél kovácsoltvas ráccsal. A földszint nyílásai vízszintes záródásúak, lekerekített sarokkal, az emeleteken félköríves és szegmentíves nyílások. A Tisza Lajos körúti homlokzat első emeletén erkély. Bejárata a Szentháromság utca felőli középrizalitban. Szentháromság utcai szárny udvari homlokzatán lépcsőházi középrizalit, jelentősen átalakított udvari nyílásrendszer. Részben közép, részben oldalfolyosós, átalakított alaprajzi elrendezés, síkmennyezetes belső terek. A szinteltolásos előcsarnokból nyílik a kovácsoltvas mellvédű lépcsőház, oldalfalait növényi ornamentikájú mázas kerámiák díszítik. Részben építéskori nyílászárók. Építtette lakóházának, saját tervei alapján, 1910-ben Raichl J. Ferenc. 1911–1921 között itt működött az Apolló Mozgófénykép Színház. 1955-től az Egyetemé, a hatvanas évektől a hetvenes évek végéig egyetemi kollégium, jelenleg a SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma."

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Réti Mária. Mátyus Zoltánné javításaival kiegészítve.
Kiegészítés a leíráshoz: Miután a Csongrád Megye Építészeti Emlékei gc. yűjtemény sem említi, így érdemesnek tartom megemlíteni, hogy kutatásaim szerint az épület teljes fölső szintjeit már átadásakor bérelte a Magyar Hadsereg a szegedi honvédkerületi parancsnokság részére. Erről a Délmagyarország több alkalommal is beszámol.

2014. szeptember 2., kedd

Royal-szálló - Zenta (Szerbia, Vajdaság)

Ismét egy kakukktojással jelentkezem. Ez az épület nem (a mai) Magyarország területén található, viszont műemlék, Zenta is a határokkal mit sem törődő Dél-Alföldön fekszik, így ez az épület szerves részét képzi az alföldi szecessziónak. Sőt, a blogban már szereplő, elsősorban Szegeden/Szegedre alkotó Magyar Ede egyik kései munkájáról van szó.
Miután sokszor megfordulok a városban, a kb. 10 éve felújított szállót sokszor megnézegettem már, de mindig csak kívülről. Pénteken, a a piaci vásárlást követően egy kicsit bemerészkedtem, a recepciós hölgy pedig kedvesen megengedte, hogy néhány felvételt készítsek a folyosókon. Ahogy az épületről szóló néhány forrást átolvastam, kiderült, hogy még talán van felfedezni való a belsőben, ahhoz már egyeztetni kellene előre. Na, majd legközelebb...
A szálló építését és építészeti leírását Valkay Zoltán Zenta építészeti monográfiájából idézem. Érdemes felkutatni a könyvet, ugyanis az épület későbbi sorsának ismertetését és több más érdekes vonatkozását nem idéztem be. A könyv azelőtt került kiadásra, hogy a szállodát fölújították volna, mégis választ ad az épület szemlélésekor felmerülő néhány kérdésre, a figyelmesebb szemlélőben keltett hiányérzetek okaira. (Érdekesség, hogy az épületet nem említi a Bakonyi Tibor féle Magyar Ede könyv, tehát a szállóról csak egyéb forrásból tájékozódhatnak a Magyar Ede kedvelők.)
Galéria
(Katt a képre)






Royal-szallo 2014-08


Védés ideje: 1985
Szemle időpontja:2014. augusztus 29.
Cím: Zenta, Fő tér 11. (Glavni trg 11.)
Térkép/felülnézet:








Leírás: "A szállótulajdonos Takarékpénztár 1910-ben határozta el, hogy egy új, a modern követelményeknek megfelelő szállót épít a régi vendéglő helyére. […] A munkát végül 1911 januárjában adták ki (sajnos, nem tudjuk, kinek). A régi épület lebontása ennek ellenére már ősszel megkezdődött, és 1911februárjára befejeződött. Márciusban a lebontott épületből kikerült földet a Népkert melletti útra hordták. Érdemben az építéshez csak ezután kezdtek hozzá. […] A modern közkívánalmaknak megfelelő új szálloda építési költségei 156 000 koronára rúgtak. Az ezentúl Royal Szállónak nevezett hotel 1911 őszétől kezdett működni. Szeptemberben még csak a kávéházra és az étteremre kaptak használati engedélyt, mivel az udvari nagyterem oldalfalai lényeges kihajlást mutattak a vélhetően hibás tetőszerkezet oldalnyomása miatt. Ennek kijavítása után novemberben a zombori államépítészeti hivatal végül megadta a lakhatási engedélyt. 1912-től Grünwald Mór, a szálló új bérlője az említett nagyteremben kezdte működtetni a Royal Mozgót.
Az új szálló építésének ideje egybeesett a Zenta építészetében ekkortájt bekövetkező léptékváltással. Főhomlokzata – a földszintjén kávézó és étteremmel, emeletén vendégszobákkal – a Főtérre néz. A hangsúlyozottan vertikális tagolású eleváción egy aszimmetrikusan elhelyezett, manzárdtetővel hangsúlyozott, lapos bejárati rizalit uralkodik. A rizalitot különösen a tört vonalú archetípus rafinált gradációja emeli ki. A bejáratot, a míves iparmunka hirdetője, egy szép baldachin (előtető) koronázza. Efelett félkörösen kiugró erkélyféleség található a már említett, tört vonalú tetővégződéssel, melyet a rizalit szélességében hasonló alakú fronton fog össze. A zárt erkélyen jellegzetesen elegáns, Magyar-féle hosszúkás ablaknyílások díszlenek. Az épület e fő korpuszának jellegét az egymásból kinövő tetők adják. Az egyébként kétíves tetővel fedett épületet Magyar itt, a bejárat tengelyében manzárdtetővel koronázta, mellyel az épület visszafogott grandiózus megjelenést nyert. Homlokzati falsíkját az ablaktengelyek mellett nyolc eltérő ritmusban elhelyezett, markáns pilaszter tagolja, az abban a korban megkövetelt vertikalitást kölcsönözve az épületnek. A fő- és a mellékrizalitnál a pilaszterek a lábazattól egészen a babérkoszorúkkal díszített attikáig húzódnak. A plasztikai dekorációk stukkó-malterben készültek, és harmonikus egységet tükröznek. Különösen sikeres az épület színezése: a pilaszterek fehérsége mögött enyhe antikzöld faltükör dereng, mellyel Magyar finoman ráérzett a zentai légkörre. A pléh- és vaskorlát kiképzések a müncheni Art Nuovóra emlékeztetnek. A szecessziós elemek jelenléte ellenére a szálló architektúrája a modern formázás felé hajlik. A Royal Szálló megépítésével Magyar Ede Zentán is letette névjegyét: Zenta városias képe új színnel gazdagodott."
Forrás: Valkay Zoltán: Zenta építészete. Fórum könyvkiadó, Újvidék. 2002. 314-318. o.

2014. június 18., szerda

Kass Vigadó, Kass Szálló, Régi Hungária Szálló

Ki milyen néven ismeri, ugye... Talán éppen a szakirodalomban használt neve - Kass Vigadó - a legkevésbé közkeletű és a leggyakrabban használt neve (Régi Hungária) a legkevésbé pontos, de legyen ez a legnagyobb gond vele kapcsolatban.
Ennek a bejegyzésnek az apropóját a napokban megjelent hírek adják, miszerint a földszinti éttermet több évtized után ismét üzembe helyezik. Csak remélni tudom, hogy az üzemeltető/bérlő méltó módon hasznosítja az épületrészt. Ugyanis az itt közölt képek talán érzékeltetik, hogy egy rossz használat, szakmaiságot nélkülöző, elhamarkodott fölújítás, a közönség előtti átgondolatlan megnyitás még tobb és akár helyrehozhatatlan kárt is tud okozni.
Az itt készített fényképeket 2012 júliusában készítettem egy helyszíni bejárás során. Akkor a színesfémlopás okozta károkat tekintettük át a tulajdonos jelenlétében. A közölt képek, ahogyan megszokhattátok, inkább a kevésbé ismert részekre koncentrálnak. Érdemes keresgélni a neten, rengeteg régi fotó lelhető fel az épületről.
Végül egy személyes észrevétel az épülettel kapcsolatban. Amikor először megpillantottam az épületbelsőt, egészen meglepett, hogy mennyire fölismerhetőek az épület "korai" szakaszában végrehajtott átalakításainak nyomai, vagyis ahogyan a viszonylag egységes homlokzatok mögött több kor szépen megél egymás mellett. Fölismerhetőek például Baumhorn Lipót keze nyomai a földszinti étterem díszeiben. Különösen megfogott még a manzárdtető megmaradt acélszerkezete is szegecselt kötéseivel (vö. Szegedi Új Zsinagóga fényképei előző bejegyzésemben).
Galéria
(Katt a képre)






Kass Vigado


Műemlék törzsszáma: 2680
Védés ideje: 1958 körül (sajnos már nem férek hozzá az ehhez szükséges forráshoz)
Szemle időpontja:2012. július 31.
Cím: Szeged, Dózsa György u. 1–3.- Stefánia sétány 8. – Arany János u. 2-4.
Térkép/felülnézet:








Leírás: "Az épület közös törzsszámon védett a Stefánia u. 1., a Stefánia u. 2., a Stefánia u. 3., Stefánia u. 4., a Stefánia u. 5., Stefánia u. 6., a Stefánia u. 7., a Stefánia u. 9., a Stefánia u. 10., Stefánia u. 11. számú épületekkel. A Stefánia u. 1. védett továbbá a 2710, a Stefánia u. 4. a 2712, a Stefánia u. 5. a 2711, 2712 és 2655, a Stefánia u. 6. pedig a 2711-es trsz.-en. Önállóan védett a Stefánia u. 8. a 9333-as, a Stefánia u. 10. pedig a 6833-as trsz.-en.

Szabadon álló, nyújtott trapéz alaprajzú, fedett belső udvaros, magasföldszint + kétemeletes, alápincézett, nyeregtetős szállodaépület, újabb tetőtér beépítéssel. DNy-i része egyemeletes éttermi épületrész, első traktusán íves felületű manzárdtetővel. Az éttermi rész pavilonszerűen kiemelkedő, első traktusának sarkait a földszinten lépcsőződő falsávok, az emeleten ikerpilaszterek, illetve a főhomlokzaton páros oszlopok zárják le. Főhomlokzatának emeleti szintjén a díszterem kapcsolt ablakai nyílnak, a párkány fölött attika, a középtengelyben félköríves timpanon. Oldalhomlokzatainak ablaktalan falmezőiben építési feliratok. A szállodarész oldalhomlokzatait rizalitok keretezik, a földszinti falfelületek és a rizalitok szélei sávozottak, a nyílások vízszintes záradékúak, az első emeleti ablakok szemöldökpárkányosak, a rizalitokba aedikulásak. A hátsó, Arany János utcai homlokzat középrizalitjában a vakolatdíszítés rendszere megegyezik az oldalhomlokzatokéval, nagyméretű bejárati nyílásai elő lépcsőfeljárót építettek. Az épület bejárata jelenleg a Dózsa György utca felől nyílik.
Stukkódíszes főlépcsőházában kétkarú, oszlopokkal alátámasztott, kovácsoltvas korlátos lépcső, melyet a beépített tetőtérbe vezető karokkal egészítettek ki. Az étterem síkmennyezete pillérekre és öntöttvas ikeroszlopokra támaszkodik, a falakon stukkódíszek maradványai. Az étterem utcai traktusa fölötti tükörboltozattal fedett bálterem, falain stukkódíszek. A bálterem mögötti, két szinten elhelyezkedő helyiségek födémje opeionokkal áttörtek, a tető üvegezett felülvilágítóján keresztül kapnak fényt. A szállodai épületrész belső udvara fedett, opeionja üvegezett. Építtette Kass János 1897–1898-ban vigadónak (építész: Steinhardt Antal). 1903-ban vasszerkezetű üvegtetővel fedték le az udvart (tervek: Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt.). 1911-ben a Stefánia utca felőli szárnyat alápincézték (tervező: Kopasz István). 1916-ban, az ÉNy-i szárny második emelettel való bővítésével szállodává alakították (tervező: Baumhorn Lipót; kivitelező: Kopasz János). 1927-ben félemeleti éttermet létesítettek benne. 1934–1976 között Hungária Szálló néven működött. 1988-ban megkezdett rekonstrukciója során teljes terjedelmében alápincézték, a DK-i szárnyat második emelettel bővítették, tetőterét beépítették. Homlokzatai felújítva, belső helyreállítása félbemaradt. A főhomlokzat előtti parkban, amely eredetileg az étterem és kávéház kerthelyisége volt: Dankó Pista márványszobra, 1912 (Margó Ede)."

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Kovács Gábor leírása.

2014. március 28., péntek

Szegedi Új zsinagóga

Majdnem egy éve, hogy nem dolgozom a műemlékvédelem kötelékeiben (ennek okait hagyjuk, nem ide tartozik), de elsőfokon volt kollégám megígérte és folyamatosan fejben is tartotta, hogy ha egyszer helyszíni szemlét tartanak a szegedi Új zsinagóga tetőterében, akkor magával visz (tekintettel arra, hogy egyeztetéseket folytattam az ügyben, a Hitközség más ügyeiben is eljártam és az épület is különösen érdekelt). Nos, ez az alkalom most jött el. Az itt látható képek nem alkalmasak arra, hogy az épületről egy átfogó képet kapjon a látogató, hanem kifejezetten olyan témákra fókuszál, melyek egy átlag szemlélő elől láthatatlanok maradnak. Ennek két oka van: az Új zsinagóga egy közkedvelt fotós téma, a világháló és tematikus albumok tömve vannak belső teréről és külsejéről készített képekkel, ezek nagy részével eleve felesleges vetekednem és egyébként is a padlásról lejövet merült le az aksim.
Kicsit ide tartozik, hogy tervezője, Baumhorn Lipót Wikipédia szócikkében az Önálló művek fejezetet bő egy éve alaposan átgyúrtam, kiegészítettem. Érdemes áttekinteni, szegediek, temesváriak felfedezhetik egyéb gyönyörű épületeit is, de az ország számos településén tervezett zsinagógákat. (Sajnos a cikkszöveg maga kissé plágiumgyanús...)
Galéria
(Katt a képre)






Uj_zsinagoga


Műemlék törzsszáma: 11306
Védés ideje: 2006
Szemle időpontja:2014. március 26.
Cím: Szeged, Gutenberg u. 13-15 - Jósika u. 6-10. - Hajnóczy u. 14.
Térkép/felülnézet:







View Larger Map


Leírás: "A telek közepén, kerttel körülvett, szabadon álló, centrális, görögkereszt formára szerkesztett, kupolával fedett épület. Ny-on előcsarnok, K-en az oltárfal mögött megnyújtott tér. A klinkertéglával burkolt homlokzatok gazdag historizáló kialakításúak. Barokkos kupolaformálás, gótikus, illetve mór stílusú nyíláskeretezések, kőrácsok, román és bizáncias oszlopfejezetek, szecessziós ívű ornamensek. A főbejárat Ny felől, hármas kapuzaton keresztül nyílik; a kapuzat felett előreugró, oszlopokkal tagolt, háromkarélyos nyílás, háromszögű orommal, felette háromkarélyos záródású kapcsolt ablak. Az ablakot közrefogó és a homlokzatot lezáró háromszögű oromfal vízszintes párkányokkal, törpeoszlopokkal, vakárkádsorral tagolt, csúcsán kőkeretbe foglalt Mózes tábla. A belsőben, a Ny-i oldalon, boltozott előcsarnok, kupolás és boltozatos belső tér, hátsó és oldalkarzatokkal. Szimbolikus jelentésű, gazdag növényi díszítésű, huszonnégy oszlopos kupoladob. K-en dúsan faragott márvány oltárfal, frigyszekrénnyel, baldachinos szerkezettel, előtte márvány tóraolvasó. Festett üvegablakok (Róth Miksa). Gazdag, fehér-kék-arany belső kifestés, faragott fa bútorzat, fém függőlámpák, műlakatos munkák (Fekete Pál, Fejős Ferenc, Kiss János). Épült 1900-1903 között (építész: Baumhorn Lipót; kivitelező: Szilágyi János, Schaár Ede, Stark Vilmos építőmesterek). Orgona: 1903 (Wegenstein Lipót), átépítve. A belső tér kiképzés Lőw Immánuel főrabbi útmutatása szerint készült. 1979–1980-ban felújítva. A zsinagóga körüli, kovácsoltvas kerítéssel övezett kert bibliai növényeit, egykor Löw Immánuel főrabbi válogatta és telepítette."

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Businé Benkhard Lilla leírása.

2014. január 1., szerda

Kiegészítés a Wöber-palotához

Előző posztomban több képet is fölraktam a szegedi Wöber-palota saroktornyáról. Ezt a tornyot a beidézett leírás is kiemeli, mint az épület egyik fő értékét. Miután ez az építészeti elem ennyire hangsúlyozva lett, úgy éreztem, hogy tisztázni kell egy-két dolgot, hogy ne alakuljon ki senkiben téves képzet a jelenleg látható toronyról.
Komolyabb kutatást nem végeztem az épülettel kapcsolatban, de az interneten böngészve több értékes képeslapot lehet fellelni, ezeket itt összegyűjtöttem.

Wöber-palota archív fotók

Ezekből néhány fontos dolgot szűrhetünk le:
- Először is, a saroktorony nem (egészen) azonos a maival. Nagyon értékes kép az, amelyiken a MÁV palotával együtt fényképezték le viszonylag magasról és távolról, hiszen ezen a perspektivikus torzulás szinte elhanyagolható. Erről leolvashatóak az eredeti torony arányai, míg a közeli fotókon (főként a fekete-fehér képen) láthatóak részletképzései. Anélkül, hogy a részletekbe bonyolódnék, annyi összefoglalható, hogy a jelenlegi torony arányaiban, egyes részleteiben emlékeztet az eredetire, azonban, annak egyszerűsített és talán valamivel kisebb változatát láthatnánk. Érdekes lenne egyszer megtudni a jelenlegi torony készítésének körülményeit.
- Az egykori hangsúlyos tetőablakok mára teljesen eltűntek.
- A nyílászárók keretezései eredetileg sokkal markánsabban váltak el a homlokzat színétől. Ez nem csak a színezett fotókon látható, amelyekben mindig számolni kell a fotós fantáziájával és ízlésével is, hanem a fekete-fehér fotón is látható.

2013. december 29., vasárnap

Szeged - Wöber-palota

Idén lett száz éves Magyar Ede utolsó jelentős munkája*, melyet már a tervező tragikusan korai halála után fejeztek be. Nem műemlék az épület (helyi egyedi védelem alatt áll, ami a jelenlegi jogszabályi környezetben gyakorlati védelmet nem igazán jelent), azonban úgy érzem, hogy egy posztot mindenképpen megérdemel itt. Nem a híresek közé tartozik, nem egy Reök-palota vagy egy Ungár–Mayer-palota. Az egyébként kitűnő gyűjtemény, Csongrád Megye Építészeti Emlékei sem tartalmaz róla leírást. Mindezek ellenére egyre inkább válik ez a ház egyik személyes kedvencemé. Az épület egyik legérdekesebb kérdésfelvetése, hogy vajon hová fejlődött volna Magyar Ede építészete az elkövetkező évtizedekben, ha nem vet véget életének? Képes lett volna-e lépést tartani az idővel, mit és mennyit sajátított volna el a hamarosan beszűrődő modernizmus elveiből, ahogy arra ritka kivételként nagy mértékben képes volt az a Sebestyén Endre, aki éppen Magyar Ede tervezőirodájában kezdte munkásságát és alighanem ezen a házon is dolgozott.
Bakonyi Tibor így írja le az épületet:
„1912-ben is nagyszerű épületek fogalmazódtak meg benne. Egyre növekvő vívódásai közepette mintha csak az alkotás öröme tartaná benne a lelket. Fokozatosan szabadul a stílusok kötöttségei alól, és az új építészeti tisztultsága egyre karakteresebben jelenik meg munkáin. Közülük is kiemelkedik meglepően korszerű alaprajzi rendszerével, dísztelen, de igen festőien tagolt homlokzati megoldásával a szegedi Wöber-palota, a Kiss Ernő utca és a Lenin körút (ma: Tisza Lajos krt. –zoli79) sarkán (1912-1913). A háromemeletes, nyers téglával és mázas kerámiával burkolt, igen plasztikusan formált homlokzati ritmusát itt is az ívesen előreugró zárt erkélyes szobák és a gondosan elhelyezett erkélyek festői egyensúlya alkotja. A Reök-palotánál már megcsodált kitűnő ritmusérzéke – amellyel a legbonyolultabb homlokzatain is egyensúlyt tud alkotni – mutatkozik meg e művén is. Az épület összképét ismét egy remek torony formálja egyénivé és városképileg is hangsúlyos elemmé. Egyenes vonalú, dísztelen faportáljai az egész épület puritán egyszerűségét hangsúlyozzák, segítve az emeleti szintek plasztikus megjelenését.”
(Bakonyi Tibor: Magyar Ede, Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat, Budapest, 1989. 18-19. o.)

*1914-ben készült el utolsó háza a szegedi Szent György téren.

Galéria
(Katt a képre)
Wober-palota


Végezetül pedig egy kis mentegetőzés: a fényképek javarészét még 2008. tavaszán készítettem analóg gépemmel és az itt látható képek a matt papírra nyomtatott fotók alacsony felbontású szkenjei. Sajnos a lépcsőházi korlátról ez az egy kép készült és a napokban, amikor arra jártam, már nem tudtam volna bejutni a lépcsőházba csöngetés nélkül. (A tömb többi házával közös belső udvara egyébként látogatható.)

Cím: Szeged, Kiss Ernő u. 5. - Tisza Lajos krt.32. (3926 hrsz)
Térkép/felülnézet:


View Larger Map

2012. május 8., kedd

Szeged-Szőreg - Alexandriai szt. Katalin templom (tetőtér)

Egy levél megírásában mélyültem el, amikor Muka István faanyagvédelmi szakértő felhívott azzal, hogy éppen Szőregen van és ugyan ugorjak már ki és nézzem meg a templom tetőszerkezetét - még kb. másfél órát lesz a városban. Ilyen szíves invitálásnak nem állhattam ellent és kitekertem - a padlásteret (és szakértőket akcióban) úgyis ritkán láthatom.

Galéria
(Katt a képre)




Szeged-Szőreg - Alexandrai szent Katalin templom


Műemlék törzsszáma: 2767
Védés ideje: 1958
Szemle időpontja:2012. április 5.
Cím: Szeged (Szőreg), Templom tér
Térkép/felülnézet:








Leírás: Szabadon álló, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású, homlokzati tornyos templom, a hajó és a szentély felé kontyolt nyeregtetővel, a szentély D-i oldalához csatlakozó sekrestyével. A főhomlokzaton sávozott kis kiülésű középrizalit, benne vízszintes záródású bejárati kapuval. A gúlasisakkal fedett torony féloromfalakkal csatlakozik a hajóhoz. A toronytest lizénákkal tagolt, nyílásai félkörívesek. Az oldalhomlokzatok tagolatlanok, szegmentíves nyílásokkal. Csehsüveg boltozatos hajó, fiókos dongával fedett szentély, a hajó bejárati oldalán háromnyílású, falazott karzat. Festett üvegablakok: 1960 (Mohai Üvegstúdió). Berendezés: klasszicista főoltár, 1816 (Szovánitsek Vencel), oltárkép, 1816 (Schwarz József); padok, 1816 (Joó János). Orgona: 19. század közepe (Kovács János?). Épült 1811–1816 között (építész: Vedres István).

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Réti Mária leírása.

Megjegyzés/kiegészítés: A boltozatok és boltövek megerősítésére néhány hónapja adtunk ki építési engedélyt. A fotókon látható a boltozatok fölső felületén az újabb felbeton. A templom jelenleg aluminium lemezzel fedett, ami nem a legszerencsésebb. Valószínűleg egy melegebb nyári napon nemilyen ráérősen nézelődtünk volna. A tetőszerkezet valószínűleg nem építéskori, hanem 19 sz. végéről származhat vagy még későbbi, azonban a tetőszerkezet leégéséről vagy más hasonló esetről nem tesz említést a fenti leírás vagy Csongrád megye építészeti emlékei c. kézikönyv.

2011. november 14., hétfő

Csongrád - Nagyboldogasszony templom

Egyeztetés céljából látogattuk meg Csongrád főterén a templomot. Szerencsére az irodavezető és kollégámnak kellett ezen ténylegesen részt venniük, így én nyugodtan fényképezhettem. És még állvány is volt nálam... :)

Galéria
(Katt a képre)

Csongrad - Nagyboldogasszony templom


Műemlék törzsszáma: 2730
Védés ideje: 1958
Szemle időpontja:2011. november
Cím: Csongrád, Kossuth tér
Térkép/felülnézet:

View Larger Map


Leírás:Szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, homlokzati tornyos templom, a szentély felé kontyolt nyeregtetővel, a hajó két oldalának középtengelyében földszintes, kontyolt nyeregtetős kápolnákkal, a szentély két oldalához csatlakozó emeletes sekrestyével és keresztelő kápolnával. A tornyon vízszintes szemöldökű, kőkeretes félköríves bejárat, benne a gr. Károlyi család címere, a szemöldökpárkányon „istenszem” angyalokkal. A homlokzat két oldalán, félköríves fülkékben, Nepomuki Szent János és Páduai Szent Antal szobra. A főbejárat melletti ajtók közül a Ny-i a toronyba és a kórusba vezet, a másik elfalazott. A tűzkiáltó erkélyes, összetett sisakkal fedett torony íves volutákban végződő féloromfalakkal csatlakozik a hajóhoz. Csehsüveg boltozatos hajó, csehsüveg és cikkelyes negyedgömb boltozattal fedett szentély, a hajó bejárati oldalán, oszlopokon nyugvó karzat. Falképek: 1914-1915 (Lohr Ferenc, Tary Lajos). Berendezés: jellemzően 18. század vége; főoltár, 1791–1792, főoltárkép, 1917 (Tary Lajos); Szent Anna-oltárkép, 1867 (Körrey György); Nepomuki Szent János-oltárkép, 1892 (Müller); Fájdalmas Anya- és Szent Kereszt-oltárképek, 1910 (Piroska István). Orgona, 1910 (Rieger Ottó). Építtette a kegyúr gr. Károlyi-család 1762 és 1769 között. Tornya 1784-ben épült, amelyet 1886-ban átépítettek. A kórus 1910-ben épült. A második világháború után a belsőt kis mértékben átalakították.

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Keresztessy Csaba leírása

Megjegyzés/kiegészítés: A szentélyhez kapcsolódó keresztelő kápolna belső falfestményei (ezekről nem tesz említést a rövid leírás) közül külön kedvencem az angyali üdvözlet magyar tanyával...

2011. november 6., vasárnap

Aigner Nándor-ház

Galéria
(Katt a képre)

Szeged, Aigner Nándor ház


Műemlék törzsszáma:11100
Védés ideje:2005
Szemle időpontja:2011. október
Cím: Szeged, Széchenyi tér 3.
Térkép/felülnézet:


View Larger Map


Leírás:Zártsorú beépítésben álló, keretes beépítésű, egyemeletes, alápincézett, nyeregtetős lakóépület. Utcai homlokzatán magas attikával lezárt középrizalit, bábos mellvéddel aedikulás padlásablakkal, mögötte csonka kúp alakú, bádogozott lefedéssel. A középrizalitban, félköríves záradékú kapunyílás, felette konzolokkal alátámasztott, bábos korlátos erkély. A földszinti homlokzatot műkőborítás fedi, benne vízszintes záradékú üzletportálok. Az emelet kváderezett, a középrizalizot négy falpillér tagolja, köztük íves fülkékben vízszintes záradékú, timpanonnal lezárt nyílások, a timpanonon figurális díszítéssel, a kötényben bábos díszítéssel. A többi emeleti ablak hasonló kialakítású, figurális díszítés nélkül. Udvarának földszintjén újabb, vasvázas és üveg-szerkezetű íves lefedés, a homlokzat előtt kovácsoltvas korlátos függőfolyosó. A félköríves dongával fedett kapualjat pilaszterekre támaszkodó, festett hevederívek tagolják. Ebből nyíló félkör alakú lépcsőházban félkörös nyílású falfülkék, az emeleti részen a festett oszlopokkal körülvett fülkékben kagylómotívummal, Hermész-falképpel. A korlát öntöttvasból, a lépcsőfokok mészkőből készültek. Építtette Aigner Nándor fűszerkereskedő és felesége Pfann Mária 1883–1884-ben (építész: Jiraszek Nándor és Lechner; kivitelező: Jiraszek Nándor és Krausz Lipót). Az udvari emeletes szárny 1884-ben épült (építész: Hoffer Károly).

Megjegyzés/kiegészítés:Teljes homlokzatról készített fotókat még tervezek kirakni, amint lehullottak a platánfa levelek. 2005-ös felújítása előtt erősen leromlott állapotú volt, belső díszítő falfestései nyomokban látszódtak. Belső tereiben iroda működik, így a nagyközönség számára azok nehezebben tekinthetőek meg. A földszinti egyenes záródású portálok utólagos, 1910-es évekbeli átalakítás eredménye, akkori funkciója bank volt, melynek felirata egészen néhány évvel ezelőttig látszódott.

2011. október 6., csütörtök

Körösladány - Wenckheim-Merán-kastély

Leírás: "Volt Wenckheim-Merán-kastély, copf, épült 1805-ben Czigler Antal tervei szerint. A földszintes épület főhomlokzata 3+1+3+kapu 14+3+1 tengelyes, belsejében biedermeyer intarziás ajtókeretek. A kastély parkja közterület, benne labirintus. További barokházak: intézői lak, sörház, vendégfogadó. A parkban áll a klasszicista r. k. templom." (Ikafalvi Diénes Virág (szerk.): Magyarország Műemlékjegyzéke, 1990., Országos Műemléki Felügyelőség. Budapest, 1990. I. kötet, 301. o.)
Műemlék törzsszáma: 836
Védés ideje: 1953, 1958
Szemle időpontja: 2011. szeptember 15.
Cím: Körösladány, Wenckheim Béla u.  5.
Térkép:




View Larger Map


Megjegyzés/kiegészítés: az épület jelenlegi rendeltetése általános iskola, ehhez kapcsolódik a hatvanas évek végén(?) épített volt gimnáziumi épület, mely szintén az általános iskola része ma. A kastély hátsó homlokzata előtt futott valaha a Sebes-Körös. A meder helyét jelzi ma a parkosított futball pálya. A felújítás során az egyik erre néző helyiségben díszítőfestéket találtak, melyet helyreállítottak (ld. fényképek). Ez a helyiség eredetileg fedett-nyitott terasz volt, kilátással a Sebes-Körösre. Az épületet a közelmúltban újították föl és építettek telkén újabb épületet, illetve bővítették az újabb iskolaépületet.

Galéria
(Katt a képre)




Körösladány, Wenckheim-Merán kastély