Royal-szálló - Zenta (Szerbia, Vajdaság)

Ismét egy kakukktojással jelentkezem. Ez az épület nem (a mai) Magyarország területén található, viszont műemlék, Zenta is a határokkal mit sem törődő Dél-Alföldön fekszik, így ez az épület szerves részét képzi az alföldi szecessziónak. Sőt, a blogban már szereplő, elsősorban Szegeden/Szegedre alkotó Magyar Ede egyik kései munkájáról van szó.
Miután sokszor megfordulok a városban, a kb. 10 éve felújított szállót sokszor megnézegettem már, de mindig csak kívülről. Pénteken, a a piaci vásárlást követően egy kicsit bemerészkedtem, a recepciós hölgy pedig kedvesen megengedte, hogy néhány felvételt készítsek a folyosókon. Ahogy az épületről szóló néhány forrást átolvastam, kiderült, hogy még talán van felfedezni való a belsőben, ahhoz már egyeztetni kellene előre. Na, majd legközelebb...
A szálló építését és építészeti leírását Valkay Zoltán Zenta építészeti monográfiájából idézem. Érdemes felkutatni a könyvet, ugyanis az épület későbbi sorsának ismertetését és több más érdekes vonatkozását nem idéztem be. A könyv azelőtt került kiadásra, hogy a szállodát fölújították volna, mégis választ ad az épület szemlélésekor felmerülő néhány kérdésre, a figyelmesebb szemlélőben keltett hiányérzetek okaira. (Érdekesség, hogy az épületet nem említi a Bakonyi Tibor féle Magyar Ede könyv, tehát a szállóról csak egyéb forrásból tájékozódhatnak a Magyar Ede kedvelők.)
Galéria
(Katt a képre)

Royal-szallo 2014-08

Védés ideje: 1985
Szemle időpontja:2014. augusztus 29.
Cím: Zenta, Fő tér 11. (Glavni trg 11.)
Térkép/felülnézet:








Leírás: "A szállótulajdonos Takarékpénztár 1910-ben határozta el, hogy egy új, a modern követelményeknek megfelelő szállót épít a régi vendéglő helyére. […] A munkát végül 1911 januárjában adták ki (sajnos, nem tudjuk, kinek). A régi épület lebontása ennek ellenére már ősszel megkezdődött, és 1911februárjára befejeződött. Márciusban a lebontott épületből kikerült földet a Népkert melletti útra hordták. Érdemben az építéshez csak ezután kezdtek hozzá. […] A modern közkívánalmaknak megfelelő új szálloda építési költségei 156 000 koronára rúgtak. Az ezentúl Royal Szállónak nevezett hotel 1911 őszétől kezdett működni. Szeptemberben még csak a kávéházra és az étteremre kaptak használati engedélyt, mivel az udvari nagyterem oldalfalai lényeges kihajlást mutattak a vélhetően hibás tetőszerkezet oldalnyomása miatt. Ennek kijavítása után novemberben a zombori államépítészeti hivatal végül megadta a lakhatási engedélyt. 1912-től Grünwald Mór, a szálló új bérlője az említett nagyteremben kezdte működtetni a Royal Mozgót.
Az új szálló építésének ideje egybeesett a Zenta építészetében ekkortájt bekövetkező léptékváltással. Főhomlokzata – a földszintjén kávézó és étteremmel, emeletén vendégszobákkal – a Főtérre néz. A hangsúlyozottan vertikális tagolású eleváción egy aszimmetrikusan elhelyezett, manzárdtetővel hangsúlyozott, lapos bejárati rizalit uralkodik. A rizalitot különösen a tört vonalú archetípus rafinált gradációja emeli ki. A bejáratot, a míves iparmunka hirdetője, egy szép baldachin (előtető) koronázza. Efelett félkörösen kiugró erkélyféleség található a már említett, tört vonalú tetővégződéssel, melyet a rizalit szélességében hasonló alakú fronton fog össze. A zárt erkélyen jellegzetesen elegáns, Magyar-féle hosszúkás ablaknyílások díszlenek. Az épület e fő korpuszának jellegét az egymásból kinövő tetők adják. Az egyébként kétíves tetővel fedett épületet Magyar itt, a bejárat tengelyében manzárdtetővel koronázta, mellyel az épület visszafogott grandiózus megjelenést nyert. Homlokzati falsíkját az ablaktengelyek mellett nyolc eltérő ritmusban elhelyezett, markáns pilaszter tagolja, az abban a korban megkövetelt vertikalitást kölcsönözve az épületnek. A fő- és a mellékrizalitnál a pilaszterek a lábazattól egészen a babérkoszorúkkal díszített attikáig húzódnak. A plasztikai dekorációk stukkó-malterben készültek, és harmonikus egységet tükröznek. Különösen sikeres az épület színezése: a pilaszterek fehérsége mögött enyhe antikzöld faltükör dereng, mellyel Magyar finoman ráérzett a zentai légkörre. A pléh- és vaskorlát kiképzések a müncheni Art Nuovóra emlékeztetnek. A szecessziós elemek jelenléte ellenére a szálló architektúrája a modern formázás felé hajlik. A Royal Szálló megépítésével Magyar Ede Zentán is letette névjegyét: Zenta városias képe új színnel gazdagodott."
Forrás: Valkay Zoltán: Zenta építészete. Fórum könyvkiadó, Újvidék. 2002. 314-318. o.