Royal-szálló - Zenta (Szerbia, Vajdaság)

Ismét egy kakukktojással jelentkezem. Ez az épület nem (a mai) Magyarország területén található, viszont műemlék, Zenta is a határokkal mit sem törődő Dél-Alföldön fekszik, így ez az épület szerves részét képzi az alföldi szecessziónak. Sőt, a blogban már szereplő, elsősorban Szegeden/Szegedre alkotó Magyar Ede egyik kései munkájáról van szó.
Miután sokszor megfordulok a városban, a kb. 10 éve felújított szállót sokszor megnézegettem már, de mindig csak kívülről. Pénteken, a a piaci vásárlást követően egy kicsit bemerészkedtem, a recepciós hölgy pedig kedvesen megengedte, hogy néhány felvételt készítsek a folyosókon. Ahogy az épületről szóló néhány forrást átolvastam, kiderült, hogy még talán van felfedezni való a belsőben, ahhoz már egyeztetni kellene előre. Na, majd legközelebb...
A szálló építését és építészeti leírását Valkay Zoltán Zenta építészeti monográfiájából idézem. Érdemes felkutatni a könyvet, ugyanis az épület későbbi sorsának ismertetését és több más érdekes vonatkozását nem idéztem be. A könyv azelőtt került kiadásra, hogy a szállodát fölújították volna, mégis választ ad az épület szemlélésekor felmerülő néhány kérdésre, a figyelmesebb szemlélőben keltett hiányérzetek okaira. (Érdekesség, hogy az épületet nem említi a Bakonyi Tibor féle Magyar Ede könyv, tehát a szállóról csak egyéb forrásból tájékozódhatnak a Magyar Ede kedvelők.)
Galéria
(Katt a képre)

Royal-szallo 2014-08

Védés ideje: 1985
Szemle időpontja:2014. augusztus 29.
Cím: Zenta, Fő tér 11. (Glavni trg 11.)
Térkép/felülnézet:








Leírás: "A szállótulajdonos Takarékpénztár 1910-ben határozta el, hogy egy új, a modern követelményeknek megfelelő szállót épít a régi vendéglő helyére. […] A munkát végül 1911 januárjában adták ki (sajnos, nem tudjuk, kinek). A régi épület lebontása ennek ellenére már ősszel megkezdődött, és 1911februárjára befejeződött. Márciusban a lebontott épületből kikerült földet a Népkert melletti útra hordták. Érdemben az építéshez csak ezután kezdtek hozzá. […] A modern közkívánalmaknak megfelelő új szálloda építési költségei 156 000 koronára rúgtak. Az ezentúl Royal Szállónak nevezett hotel 1911 őszétől kezdett működni. Szeptemberben még csak a kávéházra és az étteremre kaptak használati engedélyt, mivel az udvari nagyterem oldalfalai lényeges kihajlást mutattak a vélhetően hibás tetőszerkezet oldalnyomása miatt. Ennek kijavítása után novemberben a zombori államépítészeti hivatal végül megadta a lakhatási engedélyt. 1912-től Grünwald Mór, a szálló új bérlője az említett nagyteremben kezdte működtetni a Royal Mozgót.
Az új szálló építésének ideje egybeesett a Zenta építészetében ekkortájt bekövetkező léptékváltással. Főhomlokzata – a földszintjén kávézó és étteremmel, emeletén vendégszobákkal – a Főtérre néz. A hangsúlyozottan vertikális tagolású eleváción egy aszimmetrikusan elhelyezett, manzárdtetővel hangsúlyozott, lapos bejárati rizalit uralkodik. A rizalitot különösen a tört vonalú archetípus rafinált gradációja emeli ki. A bejáratot, a míves iparmunka hirdetője, egy szép baldachin (előtető) koronázza. Efelett félkörösen kiugró erkélyféleség található a már említett, tört vonalú tetővégződéssel, melyet a rizalit szélességében hasonló alakú fronton fog össze. A zárt erkélyen jellegzetesen elegáns, Magyar-féle hosszúkás ablaknyílások díszlenek. Az épület e fő korpuszának jellegét az egymásból kinövő tetők adják. Az egyébként kétíves tetővel fedett épületet Magyar itt, a bejárat tengelyében manzárdtetővel koronázta, mellyel az épület visszafogott grandiózus megjelenést nyert. Homlokzati falsíkját az ablaktengelyek mellett nyolc eltérő ritmusban elhelyezett, markáns pilaszter tagolja, az abban a korban megkövetelt vertikalitást kölcsönözve az épületnek. A fő- és a mellékrizalitnál a pilaszterek a lábazattól egészen a babérkoszorúkkal díszített attikáig húzódnak. A plasztikai dekorációk stukkó-malterben készültek, és harmonikus egységet tükröznek. Különösen sikeres az épület színezése: a pilaszterek fehérsége mögött enyhe antikzöld faltükör dereng, mellyel Magyar finoman ráérzett a zentai légkörre. A pléh- és vaskorlát kiképzések a müncheni Art Nuovóra emlékeztetnek. A szecessziós elemek jelenléte ellenére a szálló architektúrája a modern formázás felé hajlik. A Royal Szálló megépítésével Magyar Ede Zentán is letette névjegyét: Zenta városias képe új színnel gazdagodott."
Forrás: Valkay Zoltán: Zenta építészete. Fórum könyvkiadó, Újvidék. 2002. 314-318. o.

Kass Vigadó, Kass Szálló, Régi Hungária Szálló

Ki milyen néven ismeri, ugye... Talán éppen a szakirodalomban használt neve - Kass Vigadó - a legkevésbé közkeletű és a leggyakrabban használt neve (Régi Hungária) a legkevésbé pontos, de legyen ez a legnagyobb gond vele kapcsolatban.
Ennek a bejegyzésnek az apropóját a napokban megjelent hírek adják, miszerint a földszinti éttermet több évtized után ismét üzembe helyezik. Csak remélni tudom, hogy az üzemeltető/bérlő méltó módon hasznosítja az épületrészt. Ugyanis az itt közölt képek talán érzékeltetik, hogy egy rossz használat, szakmaiságot nélkülöző, elhamarkodott fölújítás, a közönség előtti átgondolatlan megnyitás még tobb és akár helyrehozhatatlan kárt is tud okozni.
Az itt készített fényképeket 2012 júliusában készítettem egy helyszíni bejárás során. Akkor a színesfémlopás okozta károkat tekintettük át a tulajdonos jelenlétében. A közölt képek, ahogyan megszokhattátok, inkább a kevésbé ismert részekre koncentrálnak. Érdemes keresgélni a neten, rengeteg régi fotó lelhető fel az épületről.
Végül egy személyes észrevétel az épülettel kapcsolatban. Amikor először megpillantottam az épületbelsőt, egészen meglepett, hogy mennyire fölismerhetőek az épület "korai" szakaszában végrehajtott átalakításainak nyomai, vagyis ahogyan a viszonylag egységes homlokzatok mögött több kor szépen megél egymás mellett. Fölismerhetőek például Baumhorn Lipót keze nyomai a földszinti étterem díszeiben. Különösen megfogott még a manzárdtető megmaradt acélszerkezete is szegecselt kötéseivel (vö. Szegedi Új Zsinagóga fényképei előző bejegyzésemben).
Galéria
(Katt a képre)

Kass Vigado

Műemlék törzsszáma: 2680
Védés ideje: 1958 körül (sajnos már nem férek hozzá az ehhez szükséges forráshoz)
Szemle időpontja:2012. július 31.
Cím: Szeged, Dózsa György u. 1–3.- Stefánia sétány 8. – Arany János u. 2-4.
Térkép/felülnézet:








Leírás: "Az épület közös törzsszámon védett a Stefánia u. 1., a Stefánia u. 2., a Stefánia u. 3., Stefánia u. 4., a Stefánia u. 5., Stefánia u. 6., a Stefánia u. 7., a Stefánia u. 9., a Stefánia u. 10., Stefánia u. 11. számú épületekkel. A Stefánia u. 1. védett továbbá a 2710, a Stefánia u. 4. a 2712, a Stefánia u. 5. a 2711, 2712 és 2655, a Stefánia u. 6. pedig a 2711-es trsz.-en. Önállóan védett a Stefánia u. 8. a 9333-as, a Stefánia u. 10. pedig a 6833-as trsz.-en.

Szabadon álló, nyújtott trapéz alaprajzú, fedett belső udvaros, magasföldszint + kétemeletes, alápincézett, nyeregtetős szállodaépület, újabb tetőtér beépítéssel. DNy-i része egyemeletes éttermi épületrész, első traktusán íves felületű manzárdtetővel. Az éttermi rész pavilonszerűen kiemelkedő, első traktusának sarkait a földszinten lépcsőződő falsávok, az emeleten ikerpilaszterek, illetve a főhomlokzaton páros oszlopok zárják le. Főhomlokzatának emeleti szintjén a díszterem kapcsolt ablakai nyílnak, a párkány fölött attika, a középtengelyben félköríves timpanon. Oldalhomlokzatainak ablaktalan falmezőiben építési feliratok. A szállodarész oldalhomlokzatait rizalitok keretezik, a földszinti falfelületek és a rizalitok szélei sávozottak, a nyílások vízszintes záradékúak, az első emeleti ablakok szemöldökpárkányosak, a rizalitokba aedikulásak. A hátsó, Arany János utcai homlokzat középrizalitjában a vakolatdíszítés rendszere megegyezik az oldalhomlokzatokéval, nagyméretű bejárati nyílásai elő lépcsőfeljárót építettek. Az épület bejárata jelenleg a Dózsa György utca felől nyílik.
Stukkódíszes főlépcsőházában kétkarú, oszlopokkal alátámasztott, kovácsoltvas korlátos lépcső, melyet a beépített tetőtérbe vezető karokkal egészítettek ki. Az étterem síkmennyezete pillérekre és öntöttvas ikeroszlopokra támaszkodik, a falakon stukkódíszek maradványai. Az étterem utcai traktusa fölötti tükörboltozattal fedett bálterem, falain stukkódíszek. A bálterem mögötti, két szinten elhelyezkedő helyiségek födémje opeionokkal áttörtek, a tető üvegezett felülvilágítóján keresztül kapnak fényt. A szállodai épületrész belső udvara fedett, opeionja üvegezett. Építtette Kass János 1897–1898-ban vigadónak (építész: Steinhardt Antal). 1903-ban vasszerkezetű üvegtetővel fedték le az udvart (tervek: Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt.). 1911-ben a Stefánia utca felőli szárnyat alápincézték (tervező: Kopasz István). 1916-ban, az ÉNy-i szárny második emelettel való bővítésével szállodává alakították (tervező: Baumhorn Lipót; kivitelező: Kopasz János). 1927-ben félemeleti éttermet létesítettek benne. 1934–1976 között Hungária Szálló néven működött. 1988-ban megkezdett rekonstrukciója során teljes terjedelmében alápincézték, a DK-i szárnyat második emelettel bővítették, tetőterét beépítették. Homlokzatai felújítva, belső helyreállítása félbemaradt. A főhomlokzat előtti parkban, amely eredetileg az étterem és kávéház kerthelyisége volt: Dankó Pista márványszobra, 1912 (Margó Ede)."

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Kovács Gábor leírása.

Szegedi Új zsinagóga

Majdnem egy éve, hogy nem dolgozom a műemlékvédelem kötelékeiben (ennek okait hagyjuk, nem ide tartozik), de elsőfokon volt kollégám megígérte és folyamatosan fejben is tartotta, hogy ha egyszer helyszíni szemlét tartanak a szegedi Új zsinagóga tetőterében, akkor magával visz (tekintettel arra, hogy egyeztetéseket folytattam az ügyben, a Hitközség más ügyeiben is eljártam és az épület is különösen érdekelt). Nos, ez az alkalom most jött el. Az itt látható képek nem alkalmasak arra, hogy az épületről egy átfogó képet kapjon a látogató, hanem kifejezetten olyan témákra fókuszál, melyek egy átlag szemlélő elől láthatatlanok maradnak. Ennek két oka van: az Új zsinagóga egy közkedvelt fotós téma, a világháló és tematikus albumok tömve vannak belső teréről és külsejéről készített képekkel, ezek nagy részével eleve felesleges vetekednem és egyébként is a padlásról lejövet merült le az aksim.
Kicsit ide tartozik, hogy tervezője, Baumhorn Lipót Wikipédia szócikkében az Önálló művek fejezetet bő egy éve alaposan átgyúrtam, kiegészítettem. Érdemes áttekinteni, szegediek, temesváriak felfedezhetik egyéb gyönyörű épületeit is, de az ország számos településén tervezett zsinagógákat. (Sajnos a cikkszöveg maga kissé plágiumgyanús...)
Galéria
(Katt a képre)

Uj_zsinagoga

Műemlék törzsszáma: 11306
Védés ideje: 2006
Szemle időpontja:2014. március 26.
Cím: Szeged, Gutenberg u. 13-15 - Jósika u. 6-10. - Hajnóczy u. 14.
Térkép/felülnézet:







View Larger Map

Leírás: "A telek közepén, kerttel körülvett, szabadon álló, centrális, görögkereszt formára szerkesztett, kupolával fedett épület. Ny-on előcsarnok, K-en az oltárfal mögött megnyújtott tér. A klinkertéglával burkolt homlokzatok gazdag historizáló kialakításúak. Barokkos kupolaformálás, gótikus, illetve mór stílusú nyíláskeretezések, kőrácsok, román és bizáncias oszlopfejezetek, szecessziós ívű ornamensek. A főbejárat Ny felől, hármas kapuzaton keresztül nyílik; a kapuzat felett előreugró, oszlopokkal tagolt, háromkarélyos nyílás, háromszögű orommal, felette háromkarélyos záródású kapcsolt ablak. Az ablakot közrefogó és a homlokzatot lezáró háromszögű oromfal vízszintes párkányokkal, törpeoszlopokkal, vakárkádsorral tagolt, csúcsán kőkeretbe foglalt Mózes tábla. A belsőben, a Ny-i oldalon, boltozott előcsarnok, kupolás és boltozatos belső tér, hátsó és oldalkarzatokkal. Szimbolikus jelentésű, gazdag növényi díszítésű, huszonnégy oszlopos kupoladob. K-en dúsan faragott márvány oltárfal, frigyszekrénnyel, baldachinos szerkezettel, előtte márvány tóraolvasó. Festett üvegablakok (Róth Miksa). Gazdag, fehér-kék-arany belső kifestés, faragott fa bútorzat, fém függőlámpák, műlakatos munkák (Fekete Pál, Fejős Ferenc, Kiss János). Épült 1900-1903 között (építész: Baumhorn Lipót; kivitelező: Szilágyi János, Schaár Ede, Stark Vilmos építőmesterek). Orgona: 1903 (Wegenstein Lipót), átépítve. A belső tér kiképzés Lőw Immánuel főrabbi útmutatása szerint készült. 1979–1980-ban felújítva. A zsinagóga körüli, kovácsoltvas kerítéssel övezett kert bibliai növényeit, egykor Löw Immánuel főrabbi válogatta és telepítette."

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Businé Benkhard Lilla leírása.

Kiegészítés a Wöber-palotához

Előző posztomban több képet is fölraktam a szegedi Wöber-palota saroktornyáról. Ezt a tornyot a beidézett leírás is kiemeli, mint az épület egyik fő értékét. Miután ez az építészeti elem ennyire hangsúlyozva lett, úgy éreztem, hogy tisztázni kell egy-két dolgot, hogy ne alakuljon ki senkiben téves képzet a jelenleg látható toronyról.
Komolyabb kutatást nem végeztem az épülettel kapcsolatban, de az interneten böngészve több értékes képeslapot lehet fellelni, ezeket itt összegyűjtöttem.

Wöber-palota archív fotók

Ezekből néhány fontos dolgot szűrhetünk le:
- Először is, a saroktorony nem (egészen) azonos a maival. Nagyon értékes kép az, amelyiken a MÁV palotával együtt fényképezték le viszonylag magasról és távolról, hiszen ezen a perspektivikus torzulás szinte elhanyagolható. Erről leolvashatóak az eredeti torony arányai, míg a közeli fotókon (főként a fekete-fehér képen) láthatóak részletképzései. Anélkül, hogy a részletekbe bonyolódnék, annyi összefoglalható, hogy a jelenlegi torony arányaiban, egyes részleteiben emlékeztet az eredetire, azonban, annak egyszerűsített és talán valamivel kisebb változatát láthatnánk. Érdekes lenne egyszer megtudni a jelenlegi torony készítésének körülményeit.
- Az egykori hangsúlyos tetőablakok mára teljesen eltűntek.
- A nyílászárók keretezései eredetileg sokkal markánsabban váltak el a homlokzat színétől. Ez nem csak a színezett fotókon látható, amelyekben mindig számolni kell a fotós fantáziájával és ízlésével is, hanem a fekete-fehér fotón is látható.