Újvidéki Takarékpénztár

Vasárnap egy gyors Zenta-Belgrád-Újvidék-Zenta-Szeged utat tettünk meg, így túl sok év után ismét volt alkalmunk sétálni röviden Újvidék belvárosában. Nem terveztem, de ha már ott jártunk, akkor körbefotóztam két Baumhorn Lipót épületet, melyek közül egyet mutatok be most. Ismét kakukktojás tehát: nem magyarországi Dél-Alföldi műemléket láthatunk most. Már szabadkoztam a témában korábban, ugyanazok elmondhatóak most is, mint a zentai Royal szálló kapcsán; inkább átírom a blog leírását, hogy ne kelljen többet. Tanulságok, feljegyzések magamnak: mindenképpen érdemes újralátogatni az épületet fotóállvánnyal és több idővel felvértezve, és valahogy bekéredzkedni a folyosókra.

Galéria
(Katt a képre)

Szemle időpontja:2017. október
Cím: Újvidék (Novi Sad), 21000, Trg slobode 7, Szerbia
Térkép/felülnézet:





Leírás: Az alábbi leírást a Gerle János által szerkesztett Alföldi szecesszióból (Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. Debrecen. 2008) idézem. Az egyes épületleírások szerzőit csak összesítve nevesítik, én Demeter Gábort sejtem a vajdaságiaknál, így ennél a leírásnál is. "Főhomlokzatával Újvidék főterére néz a szecesszió stílusjegyeit hordozó kétemeletes saroképület. Baumhorn Lipót tervezte a zsinagógával párhuzamosan. Az épületnek a klasszikus formák használata, a szimmetria, hatalmas, több szintet átfogó oszlopok, szintenként változó kialakítású ablaknyílások kölcsönöznek középülethez illő tekintélyt. A főpárkány feletti timpanont, az ablakmellvédeket, a baloldalra húzott főbejáratot, a lizénákat gazdagon borítják a Baumhorn építészetére jellemző stukkódíszek: indázó fonatok, növényi motívumokból stilizált, a historizmus és szecesszió határterületén mozgó felületkitöltő mintázatok. A magas manzárdtető gerincén végigfutó szecessziós csipke, a klasszikus építészeti tagozatok új formákkal történő kialakítása az épületet inkább a szecesszióhoz kötik."

Kiegészítések, megjegyzések: Érdemes megfigyelni a sokszor visszatérő méhkaptár motívumát, ami a szimbolizmussal kacsingató szecesszió egyik motívuma (ld. még: Reiss Zoltán által tervezett Kaszinó és Takarékpénztár Magyarkanizsán, 1907-08). Baumhorn Lipót pár évvel korábban Szegedre is tervezett hasonló léptékű takarékpénztárat, ahol ez a motívum szintén megjelenik, amellett, hogy ott a funkcióra a középrizalit orommezejének betakarítást bemutató plasztikája is utal. Baumhorn Lipót munkái legfőképpen zsinagógái révén szinte az akkori Magyarország egészét lefedték, ám világi épületei - néhány fővárosi példától eltekintve - leginkább a Temesvár-Szeged-Újvidék háromszögben helyezkednek el, így kiemelt fontosságú szecessziós építésze a régiónak.

Kass Vigadó, Kass Szálló, Régi Hungária Szálló

Ki milyen néven ismeri, ugye... Talán éppen a szakirodalomban használt neve - Kass Vigadó - a legkevésbé közkeletű és a leggyakrabban használt neve (Régi Hungária) a legkevésbé pontos, de legyen ez a legnagyobb gond vele kapcsolatban.
Ennek a bejegyzésnek az apropóját a napokban megjelent hírek adják, miszerint a földszinti éttermet több évtized után ismét üzembe helyezik. Csak remélni tudom, hogy az üzemeltető/bérlő méltó módon hasznosítja az épületrészt. Ugyanis az itt közölt képek talán érzékeltetik, hogy egy rossz használat, szakmaiságot nélkülöző, elhamarkodott fölújítás, a közönség előtti átgondolatlan megnyitás még tobb és akár helyrehozhatatlan kárt is tud okozni.
Az itt készített fényképeket 2012 júliusában készítettem egy helyszíni bejárás során. Akkor a színesfémlopás okozta károkat tekintettük át a tulajdonos jelenlétében. A közölt képek, ahogyan megszokhattátok, inkább a kevésbé ismert részekre koncentrálnak. Érdemes keresgélni a neten, rengeteg régi fotó lelhető fel az épületről.
Végül egy személyes észrevétel az épülettel kapcsolatban. Amikor először megpillantottam az épületbelsőt, egészen meglepett, hogy mennyire fölismerhetőek az épület "korai" szakaszában végrehajtott átalakításainak nyomai, vagyis ahogyan a viszonylag egységes homlokzatok mögött több kor szépen megél egymás mellett. Fölismerhetőek például Baumhorn Lipót keze nyomai a földszinti étterem díszeiben. Különösen megfogott még a manzárdtető megmaradt acélszerkezete is szegecselt kötéseivel (vö. Szegedi Új Zsinagóga fényképei előző bejegyzésemben).
Galéria
(Katt a képre)

Kass Vigado

Műemlék törzsszáma: 2680
Védés ideje: 1958 körül (sajnos már nem férek hozzá az ehhez szükséges forráshoz)
Szemle időpontja:2012. július 31.
Cím: Szeged, Dózsa György u. 1–3.- Stefánia sétány 8. – Arany János u. 2-4.
Térkép/felülnézet:








Leírás: "Az épület közös törzsszámon védett a Stefánia u. 1., a Stefánia u. 2., a Stefánia u. 3., Stefánia u. 4., a Stefánia u. 5., Stefánia u. 6., a Stefánia u. 7., a Stefánia u. 9., a Stefánia u. 10., Stefánia u. 11. számú épületekkel. A Stefánia u. 1. védett továbbá a 2710, a Stefánia u. 4. a 2712, a Stefánia u. 5. a 2711, 2712 és 2655, a Stefánia u. 6. pedig a 2711-es trsz.-en. Önállóan védett a Stefánia u. 8. a 9333-as, a Stefánia u. 10. pedig a 6833-as trsz.-en.

Szabadon álló, nyújtott trapéz alaprajzú, fedett belső udvaros, magasföldszint + kétemeletes, alápincézett, nyeregtetős szállodaépület, újabb tetőtér beépítéssel. DNy-i része egyemeletes éttermi épületrész, első traktusán íves felületű manzárdtetővel. Az éttermi rész pavilonszerűen kiemelkedő, első traktusának sarkait a földszinten lépcsőződő falsávok, az emeleten ikerpilaszterek, illetve a főhomlokzaton páros oszlopok zárják le. Főhomlokzatának emeleti szintjén a díszterem kapcsolt ablakai nyílnak, a párkány fölött attika, a középtengelyben félköríves timpanon. Oldalhomlokzatainak ablaktalan falmezőiben építési feliratok. A szállodarész oldalhomlokzatait rizalitok keretezik, a földszinti falfelületek és a rizalitok szélei sávozottak, a nyílások vízszintes záradékúak, az első emeleti ablakok szemöldökpárkányosak, a rizalitokba aedikulásak. A hátsó, Arany János utcai homlokzat középrizalitjában a vakolatdíszítés rendszere megegyezik az oldalhomlokzatokéval, nagyméretű bejárati nyílásai elő lépcsőfeljárót építettek. Az épület bejárata jelenleg a Dózsa György utca felől nyílik.
Stukkódíszes főlépcsőházában kétkarú, oszlopokkal alátámasztott, kovácsoltvas korlátos lépcső, melyet a beépített tetőtérbe vezető karokkal egészítettek ki. Az étterem síkmennyezete pillérekre és öntöttvas ikeroszlopokra támaszkodik, a falakon stukkódíszek maradványai. Az étterem utcai traktusa fölötti tükörboltozattal fedett bálterem, falain stukkódíszek. A bálterem mögötti, két szinten elhelyezkedő helyiségek födémje opeionokkal áttörtek, a tető üvegezett felülvilágítóján keresztül kapnak fényt. A szállodai épületrész belső udvara fedett, opeionja üvegezett. Építtette Kass János 1897–1898-ban vigadónak (építész: Steinhardt Antal). 1903-ban vasszerkezetű üvegtetővel fedték le az udvart (tervek: Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt.). 1911-ben a Stefánia utca felőli szárnyat alápincézték (tervező: Kopasz István). 1916-ban, az ÉNy-i szárny második emelettel való bővítésével szállodává alakították (tervező: Baumhorn Lipót; kivitelező: Kopasz János). 1927-ben félemeleti éttermet létesítettek benne. 1934–1976 között Hungária Szálló néven működött. 1988-ban megkezdett rekonstrukciója során teljes terjedelmében alápincézték, a DK-i szárnyat második emelettel bővítették, tetőterét beépítették. Homlokzatai felújítva, belső helyreállítása félbemaradt. A főhomlokzat előtti parkban, amely eredetileg az étterem és kávéház kerthelyisége volt: Dankó Pista márványszobra, 1912 (Margó Ede)."

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Kovács Gábor leírása.

Szegedi Új zsinagóga

Majdnem egy éve, hogy nem dolgozom a műemlékvédelem kötelékeiben (ennek okait hagyjuk, nem ide tartozik), de elsőfokon volt kollégám megígérte és folyamatosan fejben is tartotta, hogy ha egyszer helyszíni szemlét tartanak a szegedi Új zsinagóga tetőterében, akkor magával visz (tekintettel arra, hogy egyeztetéseket folytattam az ügyben, a Hitközség más ügyeiben is eljártam és az épület is különösen érdekelt). Nos, ez az alkalom most jött el. Az itt látható képek nem alkalmasak arra, hogy az épületről egy átfogó képet kapjon a látogató, hanem kifejezetten olyan témákra fókuszál, melyek egy átlag szemlélő elől láthatatlanok maradnak. Ennek két oka van: az Új zsinagóga egy közkedvelt fotós téma, a világháló és tematikus albumok tömve vannak belső teréről és külsejéről készített képekkel, ezek nagy részével eleve felesleges vetekednem és egyébként is a padlásról lejövet merült le az aksim.
Kicsit ide tartozik, hogy tervezője, Baumhorn Lipót Wikipédia szócikkében az Önálló művek fejezetet bő egy éve alaposan átgyúrtam, kiegészítettem. Érdemes áttekinteni, szegediek, temesváriak felfedezhetik egyéb gyönyörű épületeit is, de az ország számos településén tervezett zsinagógákat. (Sajnos a cikkszöveg maga kissé plágiumgyanús...)
Galéria
(Katt a képre)

Uj_zsinagoga

Műemlék törzsszáma: 11306
Védés ideje: 2006
Szemle időpontja:2014. március 26.
Cím: Szeged, Gutenberg u. 13-15 - Jósika u. 6-10. - Hajnóczy u. 14.
Térkép/felülnézet:







View Larger Map

Leírás: "A telek közepén, kerttel körülvett, szabadon álló, centrális, görögkereszt formára szerkesztett, kupolával fedett épület. Ny-on előcsarnok, K-en az oltárfal mögött megnyújtott tér. A klinkertéglával burkolt homlokzatok gazdag historizáló kialakításúak. Barokkos kupolaformálás, gótikus, illetve mór stílusú nyíláskeretezések, kőrácsok, román és bizáncias oszlopfejezetek, szecessziós ívű ornamensek. A főbejárat Ny felől, hármas kapuzaton keresztül nyílik; a kapuzat felett előreugró, oszlopokkal tagolt, háromkarélyos nyílás, háromszögű orommal, felette háromkarélyos záródású kapcsolt ablak. Az ablakot közrefogó és a homlokzatot lezáró háromszögű oromfal vízszintes párkányokkal, törpeoszlopokkal, vakárkádsorral tagolt, csúcsán kőkeretbe foglalt Mózes tábla. A belsőben, a Ny-i oldalon, boltozott előcsarnok, kupolás és boltozatos belső tér, hátsó és oldalkarzatokkal. Szimbolikus jelentésű, gazdag növényi díszítésű, huszonnégy oszlopos kupoladob. K-en dúsan faragott márvány oltárfal, frigyszekrénnyel, baldachinos szerkezettel, előtte márvány tóraolvasó. Festett üvegablakok (Róth Miksa). Gazdag, fehér-kék-arany belső kifestés, faragott fa bútorzat, fém függőlámpák, műlakatos munkák (Fekete Pál, Fejős Ferenc, Kiss János). Épült 1900-1903 között (építész: Baumhorn Lipót; kivitelező: Szilágyi János, Schaár Ede, Stark Vilmos építőmesterek). Orgona: 1903 (Wegenstein Lipót), átépítve. A belső tér kiképzés Lőw Immánuel főrabbi útmutatása szerint készült. 1979–1980-ban felújítva. A zsinagóga körüli, kovácsoltvas kerítéssel övezett kert bibliai növényeit, egykor Löw Immánuel főrabbi válogatta és telepítette."

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Businé Benkhard Lilla leírása.