Deutsch-palota, Szeged

Nem egészen elegáns dolog a ház tervezését elválasztani a homlokzatétól, de kétségtelen, hogy jelentős épületek esetében is megtörtént és történik meg ez. A századforduló idején Lechner Ödön feladata egy, az építési hatóság által visszadobott házterv homlokzatának és lépcsőházának megtervezése volt. Akármennyire is szeretjük a szecessziót, nem mondhatjuk, hogy az a homlokzat-tömeg-alaprajz megbonthatatlan egységéről szólna, tehát ugyanolyan remekműve ez Lechnernek, mint bármelyik korabeli műve. Legfeljebb azt bánhatjuk, hogy nem jutott nagyobb szerep a tervezőnek a ház belsejében.
Az itt közölt fényképeket augusztusban készítettem - elnézést kérek a napsütésért! (Ez volt az első sorozat az "új" gépemmel, remélem még javulnak készségeim...)

Galéria
(Katt a képre)

Deutsch-haz Szeged 2015 augusztus

Műemlék törzsszáma: 2655/a
Védés ideje: Nincs már hozzáférésem ehhez az adathoz, de a törzsszám is jelzi, hogy korai védés, 1950-es évek.
Szemle időpontja:2015. augusztus
Cím: Szeged, Deák Ferenc u. 4.- Dózsa György u. 2.
Térkép/felülnézet:





Leírás: "Két utca közötti átmenő telken, zártsorú beépítésben álló, keretes beépítésű, magas földszintes + kétemeletes, alápincézett, nyeregtetős épület. Deák Ferenc utcai homlokzata kis kiülésű közép- és oldalrizalitokkal tagolt. Eklektikus vakolatarchitektúrája a földszinten kváderes kialakítású, félköríves nyílásokkal, a nyílások alatt kagylórátétekkel. Az emeletek nyílásai vízszintes záródásúak, az első emelet ablakai alatt baluszteres tükrökkel, a második emelet ablakai alatt köténydísszel, mindkét emeleten szemöldökdíszekkel. Félköríves, timpanonos lezárású bejárati kapuja a középrizatlitban nyílik. Dózsa György utcai homlokzata szecessziós vakolatarchitektúrájú, plasztikus, színes, mázas, virágmotívumos pirogránit elemekkel. Két függőleges falsávval, ál- oldalrizalitokkal tagolt homlokzatát íves vonalú pártázat zárja le. Az első emeleten, az oldalrizalitok középtengelyében, poligonális, fémszerkezetű zárterkély, amely a második emeletről erkélyként funkcionál. A homlokzat nyílásai vízszintes záródásúak, hullámos díszítésű kávákkal. A homlokzat középső részén félköríves bejárati ajtók, amelyek közül a két szélső egy-egy lépcsőházba vezet. Téglalap alaprajzú belső udvarát két szakaszra tagolja a Deák Ferenc utca felől benyúló főlépcsőház, valamint a Dózsa György utcai két kisebb melléklépcsőház. Udvari homlokzatai előtt a lépcsőházakból induló fémkorlátos függőfolyosó. A Deák Ferenc utcai szárny főlépcsőháza eklektikus, a Dózsa György utcáról megközelíthető két melléklépcsőház szecessziós kialakítású. A pince hevederek közötti szegmentdonga-, a többi szint sík lefedésű; nyílászárók, fémkorlátok és burkolatok túlnyomórészt 19. század vége. Deutsch Emil és Lipót építési vállalkozók megrendelésére épült 1900-1901 között (építész és kivitelező: Erdélyi Mihály építőmester; a Dózsa György utcai szárnyat és az ahhoz csatlakozó két lépcsőházat Lechner Ödön tervezte). Az épületben lakások az alagsorban különböző intézmények kaptak és kapnak helyet."
Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Haris Andrea.

A ház történetéről valamivel bővebb képet nyújt a Csongrád Megye Építészeti Emlékei c. gyűjtemény:
"A két utcára szóló palota építéséhez a terveket Erdélyi Mihály építőmester készítette, aki tulajdonosként is érdekelt volt az ingatlan ügyében. Az építtető Deutsch-testvérek, Emil és Lipót szintén építési vállalkozók voltak. A városi tanács műszaki osztálya által jóvá nem hagyott terveket „a Bástya utczai rész hiányzó homlokzat tervét pótlólag szintén beterjeszteni fogjuk” nyilatkozattal végül is elfogadtatták. Erdélyi Mihály mint a Milkó-palota kivitelezője jól ismerte annak tervezőjét, Lechner Ödönt, s őt kérte föl a jelenlegi Dózsa utcai homlokzat és a két lépcsőház áttervezésére. Az új, friss stílus, a szecesszió jegyében fogant rajzokat két hónappal később, még az építkezés megkezdése előtt bemutatták. A városi tiszti orvos levelének tanúsága szerint az éppen fölépült „palota nagy részét a pincehelyiségekkel együtt a vasúti leszámítoló hivatal bírja – a pincehelyiségek, ahol az irattár helyeztetett el, erősen nedvesek, levegője a hiányos szellőztetés miatt is dohos, ezáltal veszélyes az ott dolgozó alkalmazottak egészségére és munkaképességére. A fontos és pótolhatatlan iratok közvetlen a nedves falak melletti állványokon a falak egész hosszában és magasságában vannak, ily módon penészedni és a betűk halványodni fognak. Az alkalmazottaknak a penész porának belélegzése kárt okoz.” A vállalkozó nem tartotta magát kötelesnek a problémát megoldani, s a tanács is jogosnak tartotta a lakhatási engedély kiadását. 1912-ben a Deutsch-testvérek a Deák Ferenc utcai oldalon átalakításokat hajtottak végre új alaprajz létrehozásával, változatos méretű (kettő-hétszobás) lakásokkal, a vizes helyiségek áttelepítésével; ügyeltek rá, hogy az új válaszfalak alá kellő erősségű vasgerendák kerüljenek. 1924-ben törvényes köteles osztályrész megítélése iránt Wolf Miksa és neje ellen dr. Falta Marcellné pörrel élt. 1941-ben a Wolf-örökösök és Landenberg Mór szükségóvóhelyet létesítettek. 1954-ben a Finommechanikai Vállalat kultúrterem-átalakítást végzett. A hetvenes években és a nyolcvanas évek első felében a Bábszínháznak adott otthont; jelenleg a Megyei Sportigazgatóság működik benne."

Forrás: Csongrád Megye Építészeti Emlékei. Szeged, 2000. O. Csegezi Mónika. szerk.: Tóth Ferenc

Raichl-palota - Szeged

Kettő Raichl-palota létezik, az első Szabadkán, a második pedig Szegeden épült. A szegedi épület az egyetem tulajdonában áll és a szomszédos épületekkel kiegészülve ott működteti Ságvári Endre gyakorló gimnáziumát (építészetileg sajnos nem a legátgondoltabb módon). A néhány évvel ezelőtti tetőtérbeépítés kapcsán sikerült elérnünk, hogy az egyik eltűnt padlásablakot rekonstruálják. Mintaként egy régi képeslap és a szabadkai Raichl-palota ablaka szolgált. Sajnos csak egy épült vissza, de az legalább eredeti Zsolnay darab. Kisebb-nagyobb kárpótlás a fölbukkanó tetősíki ablakokért cserébe. (A Szentháromság utcán láthatóak korábbi darabok, még a 2006-os védést megelőzően kerültek oda.)
Galéria
(Katt a képre)

Raichl-palota 2011-2014

Műemlék törzsszáma: 11307
Védés ideje: 2006
Szemle időpontja:2011. december, 2014. szeptember
Cím: Szeged, Szentháromság utca 2. - Aradi vértanuk tere
Térkép/felülnézet:








Leírás: "Zártsorú beépítésben álló, megközelítőleg U alaprajzú, kétemeletes, alápincézett, nyeregtetős, oldalszárnyain félnyeregtetős saroképület. Sarkán egy szinttel magasabb, kupolával lezárt, toronyjellegű rizalit. A rizaliton zárterkélyek, erkélyek. A Szentháromság utcai homlokzatán oromfallal lezárt középrizalit, a Bécsi körút felé oromfallal lezárt sarokrizalit. A homlokzatokon gazdag, rovátkolt szecessziós vakolatarchitektúra, az oromfalakon, a köténydíszeknél, a párkányoknál mázas kerámiadíszítéssel, az erkélyeknél kovácsoltvas ráccsal. A földszint nyílásai vízszintes záródásúak, lekerekített sarokkal, az emeleteken félköríves és szegmentíves nyílások. A Tisza Lajos körúti homlokzat első emeletén erkély. Bejárata a Szentháromság utca felőli középrizalitban. Szentháromság utcai szárny udvari homlokzatán lépcsőházi középrizalit, jelentősen átalakított udvari nyílásrendszer. Részben közép, részben oldalfolyosós, átalakított alaprajzi elrendezés, síkmennyezetes belső terek. A szinteltolásos előcsarnokból nyílik a kovácsoltvas mellvédű lépcsőház, oldalfalait növényi ornamentikájú mázas kerámiák díszítik. Részben építéskori nyílászárók. Építtette lakóházának, saját tervei alapján, 1910-ben Raichl J. Ferenc. 1911–1921 között itt működött az Apolló Mozgófénykép Színház. 1955-től az Egyetemé, a hatvanas évektől a hetvenes évek végéig egyetemi kollégium, jelenleg a SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma."

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Réti Mária. Mátyus Zoltánné javításaival kiegészítve.
Kiegészítés a leíráshoz: Miután a Csongrád Megye Építészeti Emlékei gc. yűjtemény sem említi, így érdemesnek tartom megemlíteni, hogy kutatásaim szerint az épület teljes fölső szintjeit már átadásakor bérelte a Magyar Hadsereg a szegedi honvédkerületi parancsnokság részére. Erről a Délmagyarország több alkalommal is beszámol.

Kass Vigadó, Kass Szálló, Régi Hungária Szálló

Ki milyen néven ismeri, ugye... Talán éppen a szakirodalomban használt neve - Kass Vigadó - a legkevésbé közkeletű és a leggyakrabban használt neve (Régi Hungária) a legkevésbé pontos, de legyen ez a legnagyobb gond vele kapcsolatban.
Ennek a bejegyzésnek az apropóját a napokban megjelent hírek adják, miszerint a földszinti éttermet több évtized után ismét üzembe helyezik. Csak remélni tudom, hogy az üzemeltető/bérlő méltó módon hasznosítja az épületrészt. Ugyanis az itt közölt képek talán érzékeltetik, hogy egy rossz használat, szakmaiságot nélkülöző, elhamarkodott fölújítás, a közönség előtti átgondolatlan megnyitás még tobb és akár helyrehozhatatlan kárt is tud okozni.
Az itt készített fényképeket 2012 júliusában készítettem egy helyszíni bejárás során. Akkor a színesfémlopás okozta károkat tekintettük át a tulajdonos jelenlétében. A közölt képek, ahogyan megszokhattátok, inkább a kevésbé ismert részekre koncentrálnak. Érdemes keresgélni a neten, rengeteg régi fotó lelhető fel az épületről.
Végül egy személyes észrevétel az épülettel kapcsolatban. Amikor először megpillantottam az épületbelsőt, egészen meglepett, hogy mennyire fölismerhetőek az épület "korai" szakaszában végrehajtott átalakításainak nyomai, vagyis ahogyan a viszonylag egységes homlokzatok mögött több kor szépen megél egymás mellett. Fölismerhetőek például Baumhorn Lipót keze nyomai a földszinti étterem díszeiben. Különösen megfogott még a manzárdtető megmaradt acélszerkezete is szegecselt kötéseivel (vö. Szegedi Új Zsinagóga fényképei előző bejegyzésemben).
Galéria
(Katt a képre)

Kass Vigado

Műemlék törzsszáma: 2680
Védés ideje: 1958 körül (sajnos már nem férek hozzá az ehhez szükséges forráshoz)
Szemle időpontja:2012. július 31.
Cím: Szeged, Dózsa György u. 1–3.- Stefánia sétány 8. – Arany János u. 2-4.
Térkép/felülnézet:








Leírás: "Az épület közös törzsszámon védett a Stefánia u. 1., a Stefánia u. 2., a Stefánia u. 3., Stefánia u. 4., a Stefánia u. 5., Stefánia u. 6., a Stefánia u. 7., a Stefánia u. 9., a Stefánia u. 10., Stefánia u. 11. számú épületekkel. A Stefánia u. 1. védett továbbá a 2710, a Stefánia u. 4. a 2712, a Stefánia u. 5. a 2711, 2712 és 2655, a Stefánia u. 6. pedig a 2711-es trsz.-en. Önállóan védett a Stefánia u. 8. a 9333-as, a Stefánia u. 10. pedig a 6833-as trsz.-en.

Szabadon álló, nyújtott trapéz alaprajzú, fedett belső udvaros, magasföldszint + kétemeletes, alápincézett, nyeregtetős szállodaépület, újabb tetőtér beépítéssel. DNy-i része egyemeletes éttermi épületrész, első traktusán íves felületű manzárdtetővel. Az éttermi rész pavilonszerűen kiemelkedő, első traktusának sarkait a földszinten lépcsőződő falsávok, az emeleten ikerpilaszterek, illetve a főhomlokzaton páros oszlopok zárják le. Főhomlokzatának emeleti szintjén a díszterem kapcsolt ablakai nyílnak, a párkány fölött attika, a középtengelyben félköríves timpanon. Oldalhomlokzatainak ablaktalan falmezőiben építési feliratok. A szállodarész oldalhomlokzatait rizalitok keretezik, a földszinti falfelületek és a rizalitok szélei sávozottak, a nyílások vízszintes záradékúak, az első emeleti ablakok szemöldökpárkányosak, a rizalitokba aedikulásak. A hátsó, Arany János utcai homlokzat középrizalitjában a vakolatdíszítés rendszere megegyezik az oldalhomlokzatokéval, nagyméretű bejárati nyílásai elő lépcsőfeljárót építettek. Az épület bejárata jelenleg a Dózsa György utca felől nyílik.
Stukkódíszes főlépcsőházában kétkarú, oszlopokkal alátámasztott, kovácsoltvas korlátos lépcső, melyet a beépített tetőtérbe vezető karokkal egészítettek ki. Az étterem síkmennyezete pillérekre és öntöttvas ikeroszlopokra támaszkodik, a falakon stukkódíszek maradványai. Az étterem utcai traktusa fölötti tükörboltozattal fedett bálterem, falain stukkódíszek. A bálterem mögötti, két szinten elhelyezkedő helyiségek födémje opeionokkal áttörtek, a tető üvegezett felülvilágítóján keresztül kapnak fényt. A szállodai épületrész belső udvara fedett, opeionja üvegezett. Építtette Kass János 1897–1898-ban vigadónak (építész: Steinhardt Antal). 1903-ban vasszerkezetű üvegtetővel fedték le az udvart (tervek: Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt.). 1911-ben a Stefánia utca felőli szárnyat alápincézték (tervező: Kopasz István). 1916-ban, az ÉNy-i szárny második emelettel való bővítésével szállodává alakították (tervező: Baumhorn Lipót; kivitelező: Kopasz János). 1927-ben félemeleti éttermet létesítettek benne. 1934–1976 között Hungária Szálló néven működött. 1988-ban megkezdett rekonstrukciója során teljes terjedelmében alápincézték, a DK-i szárnyat második emelettel bővítették, tetőterét beépítették. Homlokzatai felújítva, belső helyreállítása félbemaradt. A főhomlokzat előtti parkban, amely eredetileg az étterem és kávéház kerthelyisége volt: Dankó Pista márványszobra, 1912 (Margó Ede)."

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Kovács Gábor leírása.

Szegedi Új zsinagóga

Majdnem egy éve, hogy nem dolgozom a műemlékvédelem kötelékeiben (ennek okait hagyjuk, nem ide tartozik), de elsőfokon volt kollégám megígérte és folyamatosan fejben is tartotta, hogy ha egyszer helyszíni szemlét tartanak a szegedi Új zsinagóga tetőterében, akkor magával visz (tekintettel arra, hogy egyeztetéseket folytattam az ügyben, a Hitközség más ügyeiben is eljártam és az épület is különösen érdekelt). Nos, ez az alkalom most jött el. Az itt látható képek nem alkalmasak arra, hogy az épületről egy átfogó képet kapjon a látogató, hanem kifejezetten olyan témákra fókuszál, melyek egy átlag szemlélő elől láthatatlanok maradnak. Ennek két oka van: az Új zsinagóga egy közkedvelt fotós téma, a világháló és tematikus albumok tömve vannak belső teréről és külsejéről készített képekkel, ezek nagy részével eleve felesleges vetekednem és egyébként is a padlásról lejövet merült le az aksim.
Kicsit ide tartozik, hogy tervezője, Baumhorn Lipót Wikipédia szócikkében az Önálló művek fejezetet bő egy éve alaposan átgyúrtam, kiegészítettem. Érdemes áttekinteni, szegediek, temesváriak felfedezhetik egyéb gyönyörű épületeit is, de az ország számos településén tervezett zsinagógákat. (Sajnos a cikkszöveg maga kissé plágiumgyanús...)
Galéria
(Katt a képre)

Uj_zsinagoga

Műemlék törzsszáma: 11306
Védés ideje: 2006
Szemle időpontja:2014. március 26.
Cím: Szeged, Gutenberg u. 13-15 - Jósika u. 6-10. - Hajnóczy u. 14.
Térkép/felülnézet:







View Larger Map

Leírás: "A telek közepén, kerttel körülvett, szabadon álló, centrális, görögkereszt formára szerkesztett, kupolával fedett épület. Ny-on előcsarnok, K-en az oltárfal mögött megnyújtott tér. A klinkertéglával burkolt homlokzatok gazdag historizáló kialakításúak. Barokkos kupolaformálás, gótikus, illetve mór stílusú nyíláskeretezések, kőrácsok, román és bizáncias oszlopfejezetek, szecessziós ívű ornamensek. A főbejárat Ny felől, hármas kapuzaton keresztül nyílik; a kapuzat felett előreugró, oszlopokkal tagolt, háromkarélyos nyílás, háromszögű orommal, felette háromkarélyos záródású kapcsolt ablak. Az ablakot közrefogó és a homlokzatot lezáró háromszögű oromfal vízszintes párkányokkal, törpeoszlopokkal, vakárkádsorral tagolt, csúcsán kőkeretbe foglalt Mózes tábla. A belsőben, a Ny-i oldalon, boltozott előcsarnok, kupolás és boltozatos belső tér, hátsó és oldalkarzatokkal. Szimbolikus jelentésű, gazdag növényi díszítésű, huszonnégy oszlopos kupoladob. K-en dúsan faragott márvány oltárfal, frigyszekrénnyel, baldachinos szerkezettel, előtte márvány tóraolvasó. Festett üvegablakok (Róth Miksa). Gazdag, fehér-kék-arany belső kifestés, faragott fa bútorzat, fém függőlámpák, műlakatos munkák (Fekete Pál, Fejős Ferenc, Kiss János). Épült 1900-1903 között (építész: Baumhorn Lipót; kivitelező: Szilágyi János, Schaár Ede, Stark Vilmos építőmesterek). Orgona: 1903 (Wegenstein Lipót), átépítve. A belső tér kiképzés Lőw Immánuel főrabbi útmutatása szerint készült. 1979–1980-ban felújítva. A zsinagóga körüli, kovácsoltvas kerítéssel övezett kert bibliai növényeit, egykor Löw Immánuel főrabbi válogatta és telepítette."

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Businé Benkhard Lilla leírása.

Kiegészítés a Wöber-palotához

Előző posztomban több képet is fölraktam a szegedi Wöber-palota saroktornyáról. Ezt a tornyot a beidézett leírás is kiemeli, mint az épület egyik fő értékét. Miután ez az építészeti elem ennyire hangsúlyozva lett, úgy éreztem, hogy tisztázni kell egy-két dolgot, hogy ne alakuljon ki senkiben téves képzet a jelenleg látható toronyról.
Komolyabb kutatást nem végeztem az épülettel kapcsolatban, de az interneten böngészve több értékes képeslapot lehet fellelni, ezeket itt összegyűjtöttem.

Wöber-palota archív fotók

Ezekből néhány fontos dolgot szűrhetünk le:
- Először is, a saroktorony nem (egészen) azonos a maival. Nagyon értékes kép az, amelyiken a MÁV palotával együtt fényképezték le viszonylag magasról és távolról, hiszen ezen a perspektivikus torzulás szinte elhanyagolható. Erről leolvashatóak az eredeti torony arányai, míg a közeli fotókon (főként a fekete-fehér képen) láthatóak részletképzései. Anélkül, hogy a részletekbe bonyolódnék, annyi összefoglalható, hogy a jelenlegi torony arányaiban, egyes részleteiben emlékeztet az eredetire, azonban, annak egyszerűsített és talán valamivel kisebb változatát láthatnánk. Érdekes lenne egyszer megtudni a jelenlegi torony készítésének körülményeit.
- Az egykori hangsúlyos tetőablakok mára teljesen eltűntek.
- A nyílászárók keretezései eredetileg sokkal markánsabban váltak el a homlokzat színétől. Ez nem csak a színezett fotókon látható, amelyekben mindig számolni kell a fotós fantáziájával és ízlésével is, hanem a fekete-fehér fotón is látható.

Szeged - Wöber-palota

Idén lett száz éves Magyar Ede utolsó jelentős munkája*, melyet már a tervező tragikusan korai halála után fejeztek be. Nem műemlék az épület (helyi egyedi védelem alatt áll, ami a jelenlegi jogszabályi környezetben gyakorlati védelmet nem igazán jelent), azonban úgy érzem, hogy egy posztot mindenképpen megérdemel itt. Nem a híresek közé tartozik, nem egy Reök-palota vagy egy Ungár–Mayer-palota. Az egyébként kitűnő gyűjtemény, Csongrád Megye Építészeti Emlékei sem tartalmaz róla leírást. Mindezek ellenére egyre inkább válik ez a ház egyik személyes kedvencemé. Az épület egyik legérdekesebb kérdésfelvetése, hogy vajon hová fejlődött volna Magyar Ede építészete az elkövetkező évtizedekben, ha nem vet véget életének? Képes lett volna-e lépést tartani az idővel, mit és mennyit sajátított volna el a hamarosan beszűrődő modernizmus elveiből, ahogy arra ritka kivételként nagy mértékben képes volt az a Sebestyén Endre, aki éppen Magyar Ede tervezőirodájában kezdte munkásságát és alighanem ezen a házon is dolgozott.
Bakonyi Tibor így írja le az épületet:
„1912-ben is nagyszerű épületek fogalmazódtak meg benne. Egyre növekvő vívódásai közepette mintha csak az alkotás öröme tartaná benne a lelket. Fokozatosan szabadul a stílusok kötöttségei alól, és az új építészeti tisztultsága egyre karakteresebben jelenik meg munkáin. Közülük is kiemelkedik meglepően korszerű alaprajzi rendszerével, dísztelen, de igen festőien tagolt homlokzati megoldásával a szegedi Wöber-palota, a Kiss Ernő utca és a Lenin körút (ma: Tisza Lajos krt. –zoli79) sarkán (1912-1913). A háromemeletes, nyers téglával és mázas kerámiával burkolt, igen plasztikusan formált homlokzati ritmusát itt is az ívesen előreugró zárt erkélyes szobák és a gondosan elhelyezett erkélyek festői egyensúlya alkotja. A Reök-palotánál már megcsodált kitűnő ritmusérzéke – amellyel a legbonyolultabb homlokzatain is egyensúlyt tud alkotni – mutatkozik meg e művén is. Az épület összképét ismét egy remek torony formálja egyénivé és városképileg is hangsúlyos elemmé. Egyenes vonalú, dísztelen faportáljai az egész épület puritán egyszerűségét hangsúlyozzák, segítve az emeleti szintek plasztikus megjelenését.”
(Bakonyi Tibor: Magyar Ede, Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat, Budapest, 1989. 18-19. o.)

*1914-ben készült el utolsó háza a szegedi Szent György téren.

Galéria
(Katt a képre)

Wober-palota

Végezetül pedig egy kis mentegetőzés: a fényképek javarészét még 2008. tavaszán készítettem analóg gépemmel és az itt látható képek a matt papírra nyomtatott fotók alacsony felbontású szkenjei. Sajnos a lépcsőházi korlátról ez az egy kép készült és a napokban, amikor arra jártam, már nem tudtam volna bejutni a lépcsőházba csöngetés nélkül. (A tömb többi házával közös belső udvara egyébként látogatható.)

Cím: Szeged, Kiss Ernő u. 5. - Tisza Lajos krt.32. (3926 hrsz)
Térkép/felülnézet:


View Larger Map

Szeged-Szőreg - Alexandriai szt. Katalin templom (tetőtér)

Egy levél megírásában mélyültem el, amikor Muka István faanyagvédelmi szakértő felhívott azzal, hogy éppen Szőregen van és ugyan ugorjak már ki és nézzem meg a templom tetőszerkezetét - még kb. másfél órát lesz a városban. Ilyen szíves invitálásnak nem állhattam ellent és kitekertem - a padlásteret (és szakértőket akcióban) úgyis ritkán láthatom.

Galéria
(Katt a képre)

Szeged-Szőreg - Alexandrai szent Katalin templom

Műemlék törzsszáma: 2767
Védés ideje: 1958
Szemle időpontja:2012. április 5.
Cím: Szeged (Szőreg), Templom tér
Térkép/felülnézet:








Leírás: Szabadon álló, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású, homlokzati tornyos templom, a hajó és a szentély felé kontyolt nyeregtetővel, a szentély D-i oldalához csatlakozó sekrestyével. A főhomlokzaton sávozott kis kiülésű középrizalit, benne vízszintes záródású bejárati kapuval. A gúlasisakkal fedett torony féloromfalakkal csatlakozik a hajóhoz. A toronytest lizénákkal tagolt, nyílásai félkörívesek. Az oldalhomlokzatok tagolatlanok, szegmentíves nyílásokkal. Csehsüveg boltozatos hajó, fiókos dongával fedett szentély, a hajó bejárati oldalán háromnyílású, falazott karzat. Festett üvegablakok: 1960 (Mohai Üvegstúdió). Berendezés: klasszicista főoltár, 1816 (Szovánitsek Vencel), oltárkép, 1816 (Schwarz József); padok, 1816 (Joó János). Orgona: 19. század közepe (Kovács János?). Épült 1811–1816 között (építész: Vedres István).

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Réti Mária leírása.

Megjegyzés/kiegészítés: A boltozatok és boltövek megerősítésére néhány hónapja adtunk ki építési engedélyt. A fotókon látható a boltozatok fölső felületén az újabb felbeton. A templom jelenleg aluminium lemezzel fedett, ami nem a legszerencsésebb. Valószínűleg egy melegebb nyári napon nemilyen ráérősen nézelődtünk volna. A tetőszerkezet valószínűleg nem építéskori, hanem 19 sz. végéről származhat vagy még későbbi, azonban a tetőszerkezet leégéséről vagy más hasonló esetről nem tesz említést a fenti leírás vagy Csongrád megye építészeti emlékei c. kézikönyv.

Aigner Nándor-ház

Galéria
(Katt a képre)

Szeged, Aigner Nándor ház

Műemlék törzsszáma:11100
Védés ideje:2005
Szemle időpontja:2011. október
Cím: Szeged, Széchenyi tér 3.
Térkép/felülnézet:


View Larger Map


Leírás:Zártsorú beépítésben álló, keretes beépítésű, egyemeletes, alápincézett, nyeregtetős lakóépület. Utcai homlokzatán magas attikával lezárt középrizalit, bábos mellvéddel aedikulás padlásablakkal, mögötte csonka kúp alakú, bádogozott lefedéssel. A középrizalitban, félköríves záradékú kapunyílás, felette konzolokkal alátámasztott, bábos korlátos erkély. A földszinti homlokzatot műkőborítás fedi, benne vízszintes záradékú üzletportálok. Az emelet kváderezett, a középrizalizot négy falpillér tagolja, köztük íves fülkékben vízszintes záradékú, timpanonnal lezárt nyílások, a timpanonon figurális díszítéssel, a kötényben bábos díszítéssel. A többi emeleti ablak hasonló kialakítású, figurális díszítés nélkül. Udvarának földszintjén újabb, vasvázas és üveg-szerkezetű íves lefedés, a homlokzat előtt kovácsoltvas korlátos függőfolyosó. A félköríves dongával fedett kapualjat pilaszterekre támaszkodó, festett hevederívek tagolják. Ebből nyíló félkör alakú lépcsőházban félkörös nyílású falfülkék, az emeleti részen a festett oszlopokkal körülvett fülkékben kagylómotívummal, Hermész-falképpel. A korlát öntöttvasból, a lépcsőfokok mészkőből készültek. Építtette Aigner Nándor fűszerkereskedő és felesége Pfann Mária 1883–1884-ben (építész: Jiraszek Nándor és Lechner; kivitelező: Jiraszek Nándor és Krausz Lipót). Az udvari emeletes szárny 1884-ben épült (építész: Hoffer Károly).

Megjegyzés/kiegészítés:Teljes homlokzatról készített fotókat még tervezek kirakni, amint lehullottak a platánfa levelek. 2005-ös felújítása előtt erősen leromlott állapotú volt, belső díszítő falfestései nyomokban látszódtak. Belső tereiben iroda működik, így a nagyközönség számára azok nehezebben tekinthetőek meg. A földszinti egyenes záródású portálok utólagos, 1910-es évekbeli átalakítás eredménye, akkori funkciója bank volt, melynek felirata egészen néhány évvel ezelőttig látszódott.