Szeged-Szőreg - Alexandriai szt. Katalin templom (tetőtér)

Egy levél megírásában mélyültem el, amikor Muka István faanyagvédelmi szakértő felhívott azzal, hogy éppen Szőregen van és ugyan ugorjak már ki és nézzem meg a templom tetőszerkezetét - még kb. másfél órát lesz a városban. Ilyen szíves invitálásnak nem állhattam ellent és kitekertem - a padlásteret (és szakértőket akcióban) úgyis ritkán láthatom.

Galéria
(Katt a képre)

Szeged-Szőreg - Alexandrai szent Katalin templom

Műemlék törzsszáma: 2767
Védés ideje: 1958
Szemle időpontja:2012. április 5.
Cím: Szeged (Szőreg), Templom tér
Térkép/felülnézet:








Leírás: Szabadon álló, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású, homlokzati tornyos templom, a hajó és a szentély felé kontyolt nyeregtetővel, a szentély D-i oldalához csatlakozó sekrestyével. A főhomlokzaton sávozott kis kiülésű középrizalit, benne vízszintes záródású bejárati kapuval. A gúlasisakkal fedett torony féloromfalakkal csatlakozik a hajóhoz. A toronytest lizénákkal tagolt, nyílásai félkörívesek. Az oldalhomlokzatok tagolatlanok, szegmentíves nyílásokkal. Csehsüveg boltozatos hajó, fiókos dongával fedett szentély, a hajó bejárati oldalán háromnyílású, falazott karzat. Festett üvegablakok: 1960 (Mohai Üvegstúdió). Berendezés: klasszicista főoltár, 1816 (Szovánitsek Vencel), oltárkép, 1816 (Schwarz József); padok, 1816 (Joó János). Orgona: 19. század közepe (Kovács János?). Épült 1811–1816 között (építész: Vedres István).

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Réti Mária leírása.

Megjegyzés/kiegészítés: A boltozatok és boltövek megerősítésére néhány hónapja adtunk ki építési engedélyt. A fotókon látható a boltozatok fölső felületén az újabb felbeton. A templom jelenleg aluminium lemezzel fedett, ami nem a legszerencsésebb. Valószínűleg egy melegebb nyári napon nemilyen ráérősen nézelődtünk volna. A tetőszerkezet valószínűleg nem építéskori, hanem 19 sz. végéről származhat vagy még későbbi, azonban a tetőszerkezet leégéséről vagy más hasonló esetről nem tesz említést a fenti leírás vagy Csongrád megye építészeti emlékei c. kézikönyv.

Csongrád - Nagyboldogasszony templom

Egyeztetés céljából látogattuk meg Csongrád főterén a templomot. Szerencsére az irodavezető és kollégámnak kellett ezen ténylegesen részt venniük, így én nyugodtan fényképezhettem. És még állvány is volt nálam... :)

Galéria
(Katt a képre)

Csongrad - Nagyboldogasszony templom

Műemlék törzsszáma: 2730
Védés ideje: 1958
Szemle időpontja:2011. november
Cím: Csongrád, Kossuth tér
Térkép/felülnézet:

View Larger Map

Leírás:Szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, homlokzati tornyos templom, a szentély felé kontyolt nyeregtetővel, a hajó két oldalának középtengelyében földszintes, kontyolt nyeregtetős kápolnákkal, a szentély két oldalához csatlakozó emeletes sekrestyével és keresztelő kápolnával. A tornyon vízszintes szemöldökű, kőkeretes félköríves bejárat, benne a gr. Károlyi család címere, a szemöldökpárkányon „istenszem” angyalokkal. A homlokzat két oldalán, félköríves fülkékben, Nepomuki Szent János és Páduai Szent Antal szobra. A főbejárat melletti ajtók közül a Ny-i a toronyba és a kórusba vezet, a másik elfalazott. A tűzkiáltó erkélyes, összetett sisakkal fedett torony íves volutákban végződő féloromfalakkal csatlakozik a hajóhoz. Csehsüveg boltozatos hajó, csehsüveg és cikkelyes negyedgömb boltozattal fedett szentély, a hajó bejárati oldalán, oszlopokon nyugvó karzat. Falképek: 1914-1915 (Lohr Ferenc, Tary Lajos). Berendezés: jellemzően 18. század vége; főoltár, 1791–1792, főoltárkép, 1917 (Tary Lajos); Szent Anna-oltárkép, 1867 (Körrey György); Nepomuki Szent János-oltárkép, 1892 (Müller); Fájdalmas Anya- és Szent Kereszt-oltárképek, 1910 (Piroska István). Orgona, 1910 (Rieger Ottó). Építtette a kegyúr gr. Károlyi-család 1762 és 1769 között. Tornya 1784-ben épült, amelyet 1886-ban átépítettek. A kórus 1910-ben épült. A második világháború után a belsőt kis mértékben átalakították.

Forrás: Csongrád Megye Műemlékjegyzéke, 2010 kézirat. Keresztessy Csaba leírása

Megjegyzés/kiegészítés: A szentélyhez kapcsolódó keresztelő kápolna belső falfestményei (ezekről nem tesz említést a rövid leírás) közül külön kedvencem az angyali üdvözlet magyar tanyával...